Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-9. Fölirati javaslat Miletics Szvetozár által bemutatva

9. SZÁM. 31 szt. István koronája országainak egymás közötti és Felséged egyéb országai közötti összeköttetésnek a módja; harmadszor Felséged országaiban élő minden nemzetek jogegyenlősége. A mi az elsőt illeti, elismerjük ós a legmélyebb hódolattal köszönetet mondunk, hogy Felséged Magyarországnak alkotmányát és alkotmányos életét, mely húsz egész esztendeig felfüggesztve volt, visszaállitani kegyeskedett, de még sem hallgathatjuk el, hogy az országok igazi és teljes alkotmányosságának két lényeges feltételét képezik, egy részről az állam épsége, más részről teljes souverainitása, t. i. azon országokban, melyek együttesen egy államegészet képeznek, azonban ezen nézetpontról tekintve az ügyet, nem tagadható, hogy sz. István koronája országaiban mindkét eme feltétel hiányzik. Dalmátia, mely a Horvát- és Slavonországok alkotó részét képezi, nincsen eme testvér országokkal összekapcsolva, a legbecsesebb drágakő nem tündöklik szt. István koronáján, ós a tengeri kereskedelemnek kapuja, mely nélkül minden államnak nemzetközi önállósága veszélyeztetve van, idegen hatáskör alatt áll, e kapunak kulcsát idegen kezek birják. Ámbár a múlt országgyűlés conventiójában Horvát- és Slavonországgal magát lekötelezé, megigéró, hogy igyekezni fog Dalmátországot Slavon- és Horvátországgal egyesitetni ós sz. István koronája alá juttatni, mi daczára ennek sajnálattal látjuk hogy Dalmátia Felséged többi országokkali conventiója alkalmával, mint sz. István koronájának egy része, egészen figyelmen kivül maradt, ós hogy Felséged magyar kormány ez irányban semmi lépést sem tett, sőt hogy Felséged többi országai kormányának éppen ellenkező lépését hallgatással talán még titkos jóváhagyással is abban hagyta. Éppen ugy a katona őrvidék is sz. István koronája alatt levő országok határain kivül vagyon. Az állami souverainitás leglényegesebb attribútuma és a nemzeti képviselet legfőbb joga abban áll, hogy önállón, függetlenül más országoktól, rendelkezhetik a nemzet vére — pénzével, ós hogy kezelheti ugyanazon physikai és materialis állameszközöket a kormány által, mely közvetlenül felelős a nemzeti képviseletnek s mi által a nemzeti képviselet mértékadó befolyást nyer a különféle nemzetközi viszonyoknak mind szabályozására mind pedig kezelésére. Ezen jogok közös ügynek nevezete alatt az első teljes, a második nevezetesebb mértékben vitetett át a képviselő testületre, mely sz. István koronájának országait már szervezeténél fogva is felesen és csak közvetetten képviseli ós mely teljességében az országos törvényhozás fölött és azonkívül áll; ezen közösügyek vezetése oly kezekbe tétetett le, melyek az országos törvényhozásnak nem felelősek és melyeknek felelősségét egyáltalán egyik párt a másik irányában paralizálhatja. A közösügyek delegátiója s állami minisztérium ezen ügyek miatt össze nem férhetnek a valódi önállósággal és eszerint sz. István országainak teljes alkotmányosságával sem. Ezzel a második államjogi kérdéshez jutunk — a magyar korona országainak viszonyáról Felséged többi országaihoz ós az elsők összeköttetéséről a többivel. Mi teljesen belátjuk Felséged különféle országainak egymássali összeköttetése szükségét Felséged trónja megszilárdítása érdekében, nem különben a külső ellenségek ellenóbeni közös védelemnek és végre még az egymás közötti alkotmányossági biztosítékok és nemzetgazdasági érintkezés ós fejlődés érdekében is. Azonban ezen összeköttetés megállapított módja nem felel meg saját meggyőződésünk szerint ezen érdekek egyikének sem, ellenkezik pedig két lényeges feltétellel, melyekre ezen kapcsolatnak fektetve kellett volna lenni. Az egyik feltétel: alkotmányos önállósága a magyar korona országainak, mely önállóság az állami souverainitás cardinalis attribútumainak fennemlitett megszorításával megvan sértve; a másik feltót pedig : hogy e kapcsolat módja Felséged országai minden nemzetiségének hasznos legyen. Azonban e kapcsolat módja nemcsak hogy nem hasznos minden nemzetnek, hanem egyszersmind káros is Felséged kormánypálczája alatt levő nemzetek többségének. Felséges Urunk! Az államjogi viszonyok közé, melyek évszázadoktól fogva megoldva nincsenek a sz. István koronája alatt habár nem, de Fölséged jogara alatt álló többi népek és országok egymás közötti viszonyok kérdése is tartozik. Igaz ugyan, hogy a sz. István koronaterületének országgyűlése sem jo-