Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-98. Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi mozdonyvasut épitése, és üzlete tárgyában
98. SZÁM. 281 eziránt a kormány határoz. — A kanyarodásoknak a nyílt pályán nem szabad 280 méternél kisebb félátmérővel birnia. • . _ Ezen maximal-emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek, — melyek meghatározására az épitési nehézségek irányadók — alkalmazhatása iránt a kormány dönt. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségen foganatba vett vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán fekttsznek 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pálya fenntartási költségeknek, az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia; ezenkívül még az épitési alap terhére a pályahosszában pálya mértföldenkint legalább 500 köb-méternyi kavics mennyiség mint tartalék-kövecs helyezendő el. A műépitmények a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befe^ dendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elé. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem bírna, ez esetben legalább a hidoszlopok készítendők kőanyagból míglen a felső szerkezet a gerendák, valamint a befedés fából is előállíthatók. Az ondovahid Vásárhelynél — és a laborczhid Csebinye felett egészen fából építhetők, de csak tölgyvagy veres fenyő-fából készítendők (Lárchenholz). A kisebb hidak felépítményei szintén tölgy- vagy veres fenyő-fából kószitendők. B) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségen foganatba vett vonalakra nézve megállapíttattak. E tekintetben különösen felemlitettik, hogy a sinek a Mihályi Mezőlaborczi szakaszon a könnyebb és kisebb szabvány-szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszúságban 2Ö 1 / 2 vámfont súllyal bírók, a Mezőlaborcztól az ország határáig terjedő szakaszon a nehezebb és nagyobb szabvány szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszúságban 22 1 / 2 vámfont súllyal birok legyenek; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgy-fából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (inprágnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pályának és az állomások sinutainak előállításához szükséges fölépitmény-anyagokon kivül ezeknek még 1 százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- ós kereszt-vágány szerkezetet is azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalék anyagot az épitési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahosz 10 százalékánál több nem fog követeltetni. A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyagot kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni. A mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közt egyesség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek kőből készítendők, kivéve az áruraktárarakat, rakodókat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is előállíthatók. Minden állomási berendezés végleg azon szabályok és szabványrajzok szerint előállítandó, melyek az államköltségen foganatba vett vonaloknál hason munkálatokra nézve megállapittattak. Ugyanez áll átalában a pálya elzárása ós korlátolása, valamint a jelzési készületek ós az egész jelzési rendszerre nézve is. KÉPVH. IKOMÁNY. 1869/71. I. 36
