Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-8. Válaszfelirati javaslat Simonyi Ernő és társai által benyujtva

8. SZÁM. 21 tektől, követendjük eljárásunkban keblünk meggyőződését, — azon remény adván erőt a nehéz munka teljesítésére, hogy az a mit alkotunk, áldást árasztand a késő maradékra is. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk Császári és Apostoli Királyi Felségednek legalázatosabb szolgái Magyarországnak országgyülésileg egybegyűlt képviselői. Beadja május 13-kán 18'69. Tisza Kálmán, s. k. a debreczeni I. kerület képviselője. <$. szám. válaszfelír a tí javaslat. Felséges Császár és Apostoli Király! Hódoló tisztelettel vettük Felségednek folyó óv február 6-án kelt az . országgyűlést összehívó leiratát, s örömmel jelentünk meg az országgyűlésen, mely több mint húsz év óta most először hivatott össze Felséged, mint koronás királyunk által, felelős minisztere ellenjegyzése mellett. De nem titkolhatjuk el sajnálatunkat a felett, hogy ezen országgyűlés még mindig csonka, mert a határőrvidékek lakosai az 1848. V. t. czikknél fogva őket megillető képviseleti jogtól még mindig meg vannak fosztva. Mind ezen tekintet, mind pedig ugy Magyarország, mint a társországok területi épsége kiegészítésének a koronázási oklevélnél fogva is mulaszfhatian kötelessége megköveteli, hogy ugy a magyar, mint a horvát és szlavón határőrvidékek polgári lábra állitassanak, s lakosaik ugy joguk, mint kötelességük tekintetében az ország többi lakosaival egyenlő karba helyeztessenek; Dalmátország ós Fiume, melyek kétsógbevonhatlanul a magyar koronához tartoznak, ahhoz mihamarább tényleg visszacsatoltassanak. Magyarország és Erdély egyesülését elrendelő törvények végrehajtását sem tartjuk továbbra halaszthatónak. Sajnálattal látjuk, hogy szt. István koronájának ezen nagy ós nevezetes része még mindig idegen törvények által nem alkotmányos, hanem kivételes módon kormányoztatik. Maguk az országgyűlési képviselő-választások is alig vehetők a nép valódi akarata kifejezésének, miután nem a törvény, hanem az ettől több tekintetben eltérő miniszteri utasítás szerint történtek. Ezen rendkívüli állapot megszüntetését és a magyar törvény és alkotmányos élet behozatalát, és igy az unio teljes és tettleges életbeléptetését maga az ország s különösen a királyhágóntuli részek belnyugalma is parancsolólag követeli. Felséged királyi • trónjáról hozzánk intézett kegyes szavaiban azt mondja, hogy: A nem. zetek sorsának a kedvező közjogi viszonyok csak egyik, önmagukban elégtelen biztositékát képezik; a fő ós döntő biztosíték, mely nélkül a legkedvezőbb közjogi viszonynak sem lehetnek maradandó eredményei, magának a nemzetnek benső fejlődési erejében fekszik.