Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-7. A magyar országgyülés képviselőháza elé terjesztett válaszfelirati javaslat a legmagasabb trónbeszédre

20 7. SZÁM. mert a közjogi megállapodások folytán, ezeket illetőleg mind a kormánynak, mind az országgyűlésnek kezei sok irányban le vannak kötve, ugy hogy kielégitésünket csak is a közjogi helyzet, általunk óhajtott megváltoztatása után lehet reménylenünk. A Horvát- és Tótországgal ismét helyreállított kapocsnak a szeretet ós ragaszkodás élő érzelmei által szorosabbra fűzése keblünknek legforróbb kívánsága, és él bennünk a remény, hogy azon országok részéről hasonló készséggel fogunk találkozni, mi lehetővé teendi, hogy az óhajtott sikert elérnünk lehessen. Épen ily melegen óhajtjuk azt is, hogy e hazának minden lakói bármely nemzetiséghez tartozzanak is testvéri egyetértésben éljenek együtt, — közös erővel törekedve a közös haza boldoggá ós virágzóvá tételére, mi e haza minden fiának közös érdeke. Felséges császár és apostoli király! Számosak és nagyfontosságúak a kérdések, melyeket Felséged legkegyelmesebben megemlíteni méltóztatott. Ezen kérdéseknek megemlítése már magában kétségtelen tanúsága Felséged atyai gondoskodásának, melytől erős bizodalommal várjuk ós reméljük, hogy a meg nem emiitett kérdésekben sem késend teljesíteni hű Magyarországának kívánalmait. Nem lehet szándékunk e kérdéseket mind előszámlálni, de ki kell most már emelnünk : azokat, a melyek a közjogi helyzetre vonatkoznak; ki kell — a teljes vallásszabadság valósításának kérdését; ki — hazánk területi épségének helyreállítását, mely csak a fiumei és dalmátiai kérdés és a határőrvidékek ügyeinek elintézése után lesz bevégzettnek tekinthető. Részünkről biztositjuk Felségedet, hogy a feladat nagyságával szemben nem fog bennünk hiányozni az akarat, nem az igyekezet arra, hogy megtegyük mindazt, minek folytán hazánk egy democrátiai alapokon nyugvó szabad, önálló jogi állam minden kellékével felruházva legyen. Nem ragaszkodunk mi tulságig a múlt emlékeihez, de rögtönözni sem kívánunk! Sem a mai kor igényeinek meg nem felelő alakjukban fentartani, sem halomra dönteni nem akarjuk a nemzet ezredéves életéből kifejlett intézményeinket; hanem azt tartjuk feladatunknak, hogy a kor igényeihez módosítsuk azokat. Tudjuk mi jól, hogy az, mi ezen igényeknek, mi a felvilágosodottság szellemének meg nem felel, fenn nem tartható, de tudjuk azt is, hogy a rögtönzött, a nemzeti életben nem gyökerező intézmények igen bizonytalan életűek, és épen azért a helyett, hogy akár azt, a mi elavult, megtartani akarnók, akár romba döntve mindent, a történelmi fejlődéssel ellentétben álló uj intézményeket rögtönözni szándékoznánk, a lehetőségig a régiből hisszük az ujat kifejlesztendőnek és csakis az így létrejött intézményeknek jósolunk tartós életet. Minél fontosabbak a teendők, a melyek ezek szerint reánk várnak, annál nagyobb szükségünk van a békére és a nyugalomra, a melynek fenmaradása iránt Felséged bennünket megnyugtatni méltóztatott Minden államnak, minden nemzetnek legelső érdeke a béke fentartása, mert csak annak szárnyai alatt mozdíthatja elő szellemi ós anyagi jólétét, mig a háború mindkét irányban nagy hátramaradással, sőt nagy veszélylyel fenyegeti; nekünk pedig, kiknek hosszú idők mulasztásait kell pótolnunk; évtizedek okozta sebeket kell behegesztenünk, a békére okvetlenül szükségünk van. És épen azért meg is várjuk Felséged kormányától, hogy távol tartva magát a beavatkozástól bármely más állam ügyeibe, sem összeköttetései, sem nyilatkozatai által nem fog okot vagy csak ürügyet is szolgáltatni a béke megzavarására, de sőt minden befolyását felhasználandja arra, hogy az fentartassék. Felhasználandja annál inkább, mert csak ha a világbéke biztosíttatik, lehet remónylenünk, hogy az állandó hadsereg létszámát nálunk is leszállítani ós ez által a haza népét az oly terhes vér- ós pénzadó nyomásától részben megszabadítani sikerülend. Felséges császár ós apostoli király! Mélyen érezzük mi ezen átmeneti korszak nehézségeit; mélyen érezzük megállapodásainknak messze kiható horderejót, és épen azért függetlenül minden személyes tekinte-