Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-87. Törvényjavaslat a magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában
244 87. SZÁM. megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn u pályafenntartási költségeknek, az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvónyszabványokban megbatározott mórtékkel kell birnia; ezenkívül még az építési alapterhére a pálya hosszában pályamórtföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalékkövecs helyezendő el. A műópitmények, amennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s így egészen kőanyagból állitandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben legalább a hidoszlopok készítendők kőanyagból, míglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is előállíthatók. A Eábahid Sárvárnál egészen fából építhető. b) Felépítmény. A felépitmény ós minden alkatrészeinek előállítása illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségén foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könnyebb ós kisebb szabványszelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 20 1 j 2 vámfont sulylyal birok legyenek; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébkint pedig tölgy- vagy a legkípróbáltabb rendszer szerint telitett (impraegnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pályának az állomások sinutainak előállításához szükséges felépítmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezetet is azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellék-vágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni. A fölépitményhez szükséges mindennemű vasanyagot és fölépitményi gyári készítményeket kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni. Amennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez, esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek ós a kormány közt egyesség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok ós gyári készítmények után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek kőből készítendők, kivéve az áruraktárakat, rakodókat, és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is előállíthatók. Minden állomási berendezés végleg azon szabályok és szabványrajzok szerint előállítandó, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál hason munkálatokra nézve megállapittattak. Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is. d) Állomások. A székesfehérvári, szombathelyi és győri csatlakozási állomásokon kivül, ugy szintén a veszprémi, kisczelli, pápai, sárvári és körmendi közben eső állomásokon kivül, még legalább 19, részben közbeneső állomás, részben megállóhely lesz előállítandó. Az engedélyezett pálya Győrött, Székesfehérvárott és Szombathelyen az állam, illetőleg a déli vasúttal közös pályaudvarral birand. A szombathelyi állomás a vontatási szolgálat czóljainak megfelelő nagyobb berendezésekkel, ügyszintén a forgalmi eszközök kijavítási műhelyeivel ellátandó. Vájjon és mily mórtékben szükségeltetnek ezen, ós a másik két csatlakozási állomáson uj építkezések, az csak akkor határozandó el, midőn a fennemlitett két vasúti társulattal az ebbeli tárgyalások be fognak fejeztetni, a közbeneső állomások osztályozása, valamint az érintett nagyobb közbeneső állomásoknak
