Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

174 55. SZÁM. Egyéb esetekben a tanúk hitelesítése, azok illetékes bíróságainál is eszközölhető. 48. §. A tárgyalást az elnök, a kitűzött ügy megjelö-lésével nyitja meg. Ezután felolvastatja a vizsgálati iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz, s esetleg a tanukhoz, vagy szakértőkhöz. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket. A közvádlónak, valamint a vádlottnak is van joga a tanukhoz, vagy a szakértőkhez kórdóst intézni; azonban a tárgygyal összefüggésben nem levő,vagy mások becsületét, vagy érdekét sértő kérdésekre, köteles az elnök a tanút, és szakértőt a felelelttőleltiltani. 49. §. Befejeztetvén a tanúk kihallgatása, a közvádló előterjeszti a vizsgálat eredményét, s indítványt tesz a vádlott felmentése, vagy megbüntetése, a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az összeg iránt is. Ezen indítványra a vádlott válaszol. További perbeszédnek nincs helye. 50. §. Vádlott, ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra; mely esetben a közvádló vádjára a vádlott helyett az ügyvéd válaszol. 51. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyv veendő fel, a melyet az elnök ós a jegyző írnak alá. 52. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását, vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé, ezt a fegyelmi bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 53. §. A fegyelmi bíróság határozata hozatalánál nincs kötve bizonyítási szabályokhoz, s a vádlott ellen felmerült vádak, s a büntetés iránt, belátása szerint, a 22. §. korlátai közt szabadon határoz. A szóbeli tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben megszabatik egyúttal a büntetés, valamint megállapittatnak a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségei is. 54. §. Mind a közvádló, mind a vádlott fél a határozatot kihirdetés után 24 óra alatt felebbezhetik, és a kézbesítéstől számítandó három nap alatt, a fölebb vitelt írásban is indokolhatják. 55. §. Ha a szabályszerűen megidézett vádlott nem jelent meg ártárgyalásra, sem elmaradásának alapos okát nem igazolta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében távollétében tartandó meg, s a bíróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s ez okokat a tárgyalás megkezdése előtt igazolja: a tárgyalásra uj határidő tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatálya nincs. 56. §. A fölebbezett fegyelmi ügyekben, a fölebbviteli fegyelmi bíróság ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodási fegyelmi bíróságra nézve a 46—55. szakaszokban vannak megállapítva. 57. §. Mind az első, mind a fölebbviteli fegyelmi bíróság indokolt határozata, a kihirdetés után 24