Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

55. SZÁM. 175 óra alatt írásban kiadandó a vádlottnak, s azonfölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszókkel is, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés elmozdításra szól, a határozatot az igazságügyminiszterhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. Ha a fegyelmi eljárás folyama alatt vádlott ellen valamely bűntény merülne fel, a további eljárás a büntető törvényszék határozatáig felfüggesztendő. 59. §. Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. §-a alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg, bűnvádi eljárás indíttatott, az illető bíróság köteles, a büntető per befejeztével az összes bűnvádi iratokat, a jog erejű ítélettel együtt, a fegyelmi bírósághoz azonnal áttenni, még akkor is, ha a vádlott a büntető bíróság által a vád alól teljesen fölmentetett. A fegyelmi bíróság azon esetben, ha a vádlott a büntető perben valamely bűntettre nézve bűnösnek ítéltetett, azonnal a vádlott minden további kihallgatása nélkül intézkedik a vádlott elleni fegyelmi eljárás megindítása s illetőleg folytatása iránt. Ezen fegyelmi eljárásnál a 44—57. §§. tartandók ugyan szem előtt; azonban a fegyelmi bíróság minden további vizsgálat mellőztével, a büntető perben hozott ítéletet vévén alapul, egyedül azt határozza: hogy a vádlott, a büntető bíróság ítéletének értelmében, vagy annak alapján, hivatalából elmozdittatik; s ezen határozatát az igazságügyministerhez felterjeszti. Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól felmentetett, vagy csak valamely kihágás miatt lett büntetésre ítélve: a fegyelmi bíróság, a kir. ügyész meghallgatása után, a 39. §. értelmében mindenekelőtt a fegyelmi eljárás megindítása, vagy mellőzése iránt hoz határozatot, s első esetben a jelen fejezet 41. s következő szakaszai szerint jár el. Y. Fejezet. A felfüggesztés. 60. §. A fegyelmi bíróság felfüggesztheti vádlottat hivatalától: a) ha ellene a büntető bíróság által bűnvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés, a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik; c) ha az első folyamodási fegyelmi bíróság vádlottat hivatalvesztésre ítélte, s ez ellen a vádlott fellebbvitellel élt; d) ha vagyona ellen csőd nyittatott, vagy gondnokság alá helyeztetik. 61. §. Különösen sürgős esetekben a törvényszékek elnökei is felfüggeszthetik az alattuk álló bírósági tagokat és közegeket, írásba foglalt ós körülményes indokolt végzés által. E végzés egyik példányát köteles az elnök a felfüggesztett hivatalnoknak kézbesittetni, s-az egész eljárást, a felfüggesztés után 24 óra alatt, a fegyelmi bíróságnak indokoltan bejelenteni. A felfüggesztés fenntartása vagy megszüntetése fölött a fegyelmi bíróság haladéktalanul határoz. Yádlottnak szintén jogában áll az elnöki felfüggesztés ellen panaszt emelni, melyet vagy a felfüggesztést elrendelő elnöknél adhat be, vagy egyenesen a fegyelmi bírósághoz intézhet. E panasz azonban nem akadályozza az elnöki végzés foganatosítását. 62. §. A felfüggesztett hivatalnok felfüggesztésének tartama alatt semmiféle hivatalos teendőben nem járhat el; ezenfelül fizetésének csak felét húzza, — sem magasabb rangba, sem magasabb fizetési fokozatba nem juthat.