Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában
170 55. SZÁM. elmulasztásáért ajándékot vagy előnyt kivan, vagy elfogad, vagy az erre vonatkozó ígéretet vissza nem utasítja, a megvesztegetés bűntettét követi el, — akár legyen az elkövetett cselekmény vagy mulasztás hivatalos kötelességével ellenkező, akár nem. Az ajándék, vagy előny elfogadottnak tekintetik: ha a biró, vagy bírósági hivatalnok azt, a mihozzá, vagy hozzátartozóihoz, habár akarata ellen, de megvesztegetési czélból juttatott, az átvételtől, vagy erről szerzett tudomásától számítandó három nap alatt vissza nem adja, vagy a tényt fel nem jelenti. 14. §. A biró vagy birói hivatalnok, ki hivatali hatalmával visszaél, hogy valakit valamely cselekvésre, tűrésre, vagy mulasztásra törvényellenesen kényszeritsen, a zsarolás bűntettét követi el. 15. §. Az erőszak bűntettét követi el azon biró, ki valakit kinek ártatlanságát tudja, ellenséges indulatból bünvizsgálat alá helyez; valamint az, ki valakit a büntető törvényben, ós a büntető gyakorlatban s illetőleg büntető perrendtartásban meghatározott eseteken kivül, vizsgálat vagy gyanuokok nélkül személyes szabadságától megfoszt; ugy szintén ki a törvényesen elrendelt letartóztatást, vagy fogságot a törvény által meghatározott időn tűi meghosszabbítja vagy ki a letartóztatottat a felmentő Ítéletnek vagy a vizsgálati fogság megszüntetését rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után huszonnégy óra alatt szabad lábra nem bocsátja. 16. §. Az erőszak bűntettét követi el továbbá az a biró, vagy bírósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra, hogy valamely tanura, vagy szakértőre nyilatkozatának, vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon; vagy a ki ezen czél elérésére a fél, vádlott, a tanú vagy szakértő irányában fenyegetés, vagy kényszerítő eszközt használ. 17. §. Hamisítást követ el azon biró vagy bírósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet, vagy egyéb okiratot, melynek vezetésére illetőleg szerkesztésére, hivatalánál fogva kötelezve, vagy jogosítva van, szándékosan nem híven vezeti, vagy szerkeszti; vagy ki e hűtlen vezetést, vagy szerkesztést oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyítására lényeges s azon szándékkal, hogy a bűntett által valaki részére illetéktelen haszon, vagy jogellenes kár háruljon. Az ezen szakaszban megjelölt okiratok szándékos megrongálása, vagy megmásitása hasonló bűntettnek tekintetik. 18. §. A fentebbi szakasz alkalmazandó a hiteles fordítóra is, ha ez az abban körülirt bűntettet, vagy irásba foglalt hivatalos forditmány, vagy a bíróság előtt élőszóval előterjesztett fordítás által követte el. 19. §• A biró, vagy bírósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt, vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészen, vagy részben eltulajdonítja, vagy elidegeníti; ugy szintén a ki a fennebbi 17. §-ban érintett valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít, vagy megsemmisít: a sikkasztás bűntettét követi el. III. Fejezet. A fegyelmi vétségek. 20. §. Fegyelmi vétségeket követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró, vagy bírósági hivatalnok, a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ezáltal magának, vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon;