Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

55. SZÁM. 171 b) ki viselete által tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. 21. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen: ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon bíróságot illeti, melynek ő tagja, a) valamely fél részére per, vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás, vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésén kívül, a per mikénti vitelére útmutatást, vagy tanácsot ad; b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése, vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró bíróság valamelyik tagjára érdekeltségből, vagy ellenszenvből hatni törekszik; c) a bírósági személyzethez nem tartozó egyének által, használat végett Ítéleti, vagy érdemleges határozati tervezetet készíttet, vagy elfogad. Az a) és b) pont szabályai alól kivétetik a^on eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját vagy vele 3-ad ízig rokonságban, vagy 2-od ízig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 22. §. A fegyelmi vétség büntetése: a) rosszalás-; b) feddés; c) pénzbüntetés; d) hivatalvesztés. 23. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó: azt a vétség nagyságához, és netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhozkópest, az illetékes fegyelmi bíróság saját belátása szerint határozza meg. 24. §. Ha az illető, időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett; a rosszalás egy év után, a feddé pedig két óv után, a pénzbeli büntetés pedig három óv után erkölcsi hatályát veszti. 25. §. A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egy harmadát nem haladhatja túl. 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott elmozdítás maga után vonja az illető czimének, fizetésének valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket az szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. 27. §. Fegyelmi eljárásnak nyugdíjazott bírák, és bírósági hivatalnokok ellen is van helye. (2. §.) 28. §. Ha a biró, vagy bírósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt, vagy ennek folyama alatt, de a vóghatározat hozatala előtt hivataláról illetőleg nyugdijáról önkéntesen lemond, *a fegyelmi eljárás megindítása — illetőleg folytatása abbanhagyandó. Hy lemondás azonban a vagyoni felelősséget nem szünteti meg. (67. §.) 29. §. Csekélyebb rendetlenségek esetében, az elnök hivatalosan megintheti a törvényszéknél, vagy annak területén alkalmazott birói tagokat, és bírósági hivatalnokokat. 30. §. A megintés előtt, az illető nyilatkozatra szólítandó fel. A megintés írásban történik, mi ellen jogorvoslatnak nincs helye. 22*