Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-49. Törvényjavaslat a vámkezelési költségek általánositásáról - 1869-50. Törvényjavaslat a magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában

158 50. SZÁM. 29. §. A jelenleg engedélyezett vaspályától azon űzletévekben, a melyekben az a biztosított tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, se kereseti, se jövedelmi, se más későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszűnik, a jövedelmi adó az űzletszámlába be fog vezettetni. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az egész vasútvonal forgalomba tétele napjától 10 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is bélyeg-, ós illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint építkezés és az üzletberendezés czóljából kiállítandó minden szerződós, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illeték mentes lesz. 30. §. Az engedély tartama, a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-nak b.) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasút felállítása ellen, 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik; kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész Székesfehérvár-Kőszeghi és Kis-CzellG-yőri vonalszakaszok a közforgalomnak átadatnak. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6, 7. és 8. §-ban megállapított határidők aa épitós megkezdése, a munkálatok átvétele, a biztosíték letétele, az építés befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fenidézett vasutengedélyezési szabály 11. §. b.) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financziális válságok által nem igazoltathatók. 31. §• A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvónyhatályba léptétől számítva 30 év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét óv alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámitatni, mely összegből a két legmostohább óv tiszta jövedelme levonatván, a fennmaradt öt óv átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztosított tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek, a megállapított engedély tartamáig, mint évi jövedék fizetendő. 32. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 31. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett, lép az engedélyezett ós jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen, a pálya [területét s földjét, a föld és műmunkálatokat, a fel- ós alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási ós érkezési helyeken, őr- ós felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, bútorzattal, ingó és ingatlanságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek ós ezek kamatainak ezüstben leendő visszatérítése után, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalap, és a .künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczók, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni. 33. §. Ha megelőző intések daczára az engedély okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fenntartja a jogot,