Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-46. Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi mozdonyvasut épitése, és üzlete tárgyában
46.. SZÁM. 131 A kormány fenntartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett ministeri rendelet 6-ik §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épitós tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nem különben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban, a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahosz-szelvóny változást nem szenvedhetnek. Ha az épitós kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- ós irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra előállítható, s ehhezképest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy nyomu sínuthoz ós a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itólendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos ós külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttó-jövedelem mértföldenként 120 ezer oszt. ért. forintot ezüstben fölülhalad, akkor az engedélyesek azon időponttól, kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik azonnal kötelesek az illető vonalon minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybe vételének ideje alatt, a forgalom növekedténól a ministerium a vonalon a második vágány előállítását is kívánhatja ; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyessóg utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő, átalános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók. a) Alépítmény. A maximal-emelkedési viszony Mihályitól Mezőlaborczig legyen ugy mint egy áll a százötvenhez (1: 150) Mezőlaborcztól az ország határáig legyen úgymint egy áll a hetvenhez (1: 70). Ezen maximal-emelkedós fölemelése 1: 70-től legfelebb 1: 60ig megengedhető, azon esetben, ha azáltal a vonal megfelelő megrövidítése érethetik el. — Vájjon ezen felemelés 1: 70-től legfelebb 1: 60ig megengedhető-e, eziránt a kormány határoz. — A kanyarodásoknak a nyiltpályán nem szabad 280 méternél kisebb fólátmérővel birnia. Ezen maximál-emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek, — melyek meghatározására az ópitósi nehézségek irányadók — alkalmazhatása iránt a kormány dönt. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon ós azok közt azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az állam költségen foganatba vett vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pálya fenntartási költségeknek, az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia; ezenkívül még az építési alap terhére a pályahosszában pálya mórtföldenkónt legalább 500 méternyi kavics mennyiség mint tartalék-kövecs helyezendő el. A műópitmények a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befeden. dők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő. 17*
