Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-42. 3176 pestmegyei választóknak kérvénye

42. SZÁM. 109 3-szor, hogy a ház elébe mielőbb törvényjavaslatot terjesszen a közigazgatósági közegek és hatóságok felelőssége, és egy oly alkotmányos független bíróság szervezése tárgyában, mely az emiitett közegek, és hatóságok, vagy az azok ós a minisztérium közötti eltérő nézetek esetében, a törvényeknek miként értelmezése és alkalmazása iránt, az egyes concret esetekhez képest véglegesen határozzon. Beadja Pesten, jun. 14. Tisza Kálmán s. k. Debreczen 1-ső kerület képviselője. 42. szám. 3176 pestmegyéi választóknak kérvénye. Magas képviselőház! Az alkotmányos államólet egyik lényeges kelléke elvitázhatlanul az is : hogy az országos képviselők választása függetlenül bármely befolyásoktól ós szigorúan a fenálló törvény értelmében eszközöltessék, — valódi közvélemény csak ekként nyilvánulhatván ! — és igy a hazánkban lefolyt legközelebbi választások még állami létünkre, hazánk jövőjére nézve is annyival nagyobb horderejüekkó váltak, mert egy hiu ígéretek s megfélemlítések által működő párttöredék ernyedetlen munkássága, még alkotmányunk törvényes alapját is kérdésessé tenni törekszik. Ily helyzetben a megyei központi választmányoknak — letett esküjökhöz hiven — kétszerezett erővel s figyelemmel kellett volna őrködniök, hogy a választásokra vonatkozó előmunkálatok, valamint a választások is, szigorúan a fennálló törvények értelmében eszközöltessenek. Ezek folytán a törvény tiszteletének szükségességét érző közönségben nem csekély megdöbbenést s valódi roszalást szült, midőn Pestmegye központi választmánya az összeírásokat megelőzőleg a ./• alatti „határozatot" hozta, s ezt az összeíró küldöttségnek — körrendelet czimén — müködósökbeni alkalmazkodás végett kiadta. Pestmegye központi választmánya e határozatában , szemközt az 1848 : V. t. ez. rendeletével, a választóképessóg meghatározására uj szabályokat alkot, a fennálló törvényt mellőzi, ennek rendelkezéseit majd megszorítja, majd tágítja — ugy ós akképen, mint a megyében uralkodó pártjának érdekei kívánják, és igy a czimzett választmány — eltekintve szabályai helyességének kérdezésétől, törvénytelenséget követett el, mert közjogunk szerint fennálló törvényeket módosítani s érvényen kivül helyezni, ezek helyett ujakat alkotni, csak az országgyűlés és fejedelem egyetórtőleg jogositvák. SŐt ha e határozat csak a fennálló törvény magyarázatául volna tekinthető — mint a központi választmány értelmezni óhajtja, — törvénytelenség az igy is, mert az eddigi gyakorlat szerint — bár az 1848-diki V. t. ez. immár negyedik izben alapja a választásoknak -— eddig még az összeíró küldöttségeknek soha előleges