Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-42. 3176 pestmegyei választóknak kérvénye
110 42. SZÁM. utasítások s törvénymagyarázatok nem adattak, — de nem is adathatak, mert épen magának az 1848 : V. t. ez. rendelkezésénél fogva minden, és igy a törvény netalán helytelen alkalmazásából eredő öszseirási hiba is, a központi bizottmány által utólagosan a 19 ós 21. §§. által szabályozott reclamationalis eljárás alkalmával elintézendő. De lássuk a körrendelet tartalmát, kimutatván ennek következetlenségét, és összehasonlítva azt a törvény félremagyarázhatlan szavaival. 1-ször. A körrendelet (4-dik pont 6-dik sor) a választói képességet „nem megszorítani, de kiterjeszteni kívánja" ; — ezen elv nyomán az 1848-ban kelt törvény 1-ső §-a azon intézkedését, mely szerint az eddig t. i. a törvény keletkeztéig az országgyűlési követek választásában szavazattal birok e jog gyakorlatában továbbra is meghagyatnak, a körrendelet 3-dik pont utolsó két sorában kiterjeszti az 1865-ig nemességi előjogon már egy ízben beirottakra, bár ha ezek akkor illetéktelenül lettek is felvéve. A körrendelet ezen szabadelvüsóge (?!) azonban csak addig terjed, a mennyire az armalisok aranyos betűi ragyognak s függő pecsétjük nyúlik, mert a körrendeletben csak a nemesi praerogátivá van kizárólagosan említve, — a fentlátott előny csak a nemesnek adatik; — már a honosított, daczára hogy 1865-ben választott, a 4-dik pont utolsó két sora folytán újra köteles kimutatni, hogy régi hazájából elbocsájtatott; — s igy a honoratior, vagy egyébként qualificált választó is, bár az 1865-diki összeírásban benfoglaltassék, — képességét újra bizonyítani köteles. 2-szor. A honosultság kérdésénél azután e körrendelet törvénytelensége minden fogalmat felülhalad. „Honosított csak az, ki kegyelemlevél és beczikkelyezés utján a honfiak sorába felvétetett" — igy szól a körrendelet 4-dik pont, 4-dik és 5-dik sora. Mellőzi tehát a körrendelet, hogy kir. kegyelemlevél s beczikkelyezés csak akkor volt szükséges, ha a bevándorló nemességét ós nemesi rangját itt uj hazájában is megtartani kívánta, mellőzi, hogy az 1848. V. t. ez. 2-dik §. első bekezdése nem csupán a honosított nemesnek, de átalában, mint a törvény democraticus szelleme követeli ós szavai világosan mutatják, a honosított lakosnak is szavazatjogot adott, mellőzi, hogy törvényes gyakorlat hazánkban, miszerint a bevándorló régi honábóli elbocsájtását s itt a rendes adózók sorába lett felvételét igazolván — honosult lakossá lesz, ós mindazon jogokban részesül, melyek a benszülött lakost megilletik, mellőzi végre, hogy e szűkkeblű intézkedés izraelita polgártársainkat, vasutaink s egyéb országos érdekű vállalatainknál működő lakosaink nagy részét, s mondhatni kizárólag az értelmiség czimón jogosultakat sújtja, kiknek a kereskedelem- s iparteréni munkásságok és szakismeretök a közhaza felvirágoztatásában bizonyára legalább annyit ér, mint nemesi osztályunk bár hány százados családfája. A törvény ezen szűkkeblű megszorítása után 3-szor : A körrendelet 6-dik pontjában ismét egy, de egészen más irányú törvénytelenséggel találkozunk. A törvény 2-dik §-nak bevezetése ugyanis a gazdái hatalom alatt állókat, az atyai és gyámi hatalom alatt állókkal conjunctive említi, s ezeket mindegyütt a választói jogosultságból föltétlenül kizárja; •— mégis a körrendelet a törvény ezen intézkedését megszünteti, s a szavazókópességet azon gazdái hatalom alatt levőkre is kiterjeszti, kik igazolni képesek, hogy a választhatásra szükséges egyik vagy másik kellékkel bírnak. Épen igy 4-szer: A törvény 2-dik §-nak a) alatti intézkedése : „hogy azon férj illetve apa, ki nejével illetve kiskorú gyermekeivel 1 / i telket közösségben bir — szavazatkópes; - - a körrendelet 7-dik pontjának 9-dik sorában kiterjesztetik azon önálló testvérre is, ki bárhány kiskorú testvérével együtt csak 1 / í telket bir; — holott a szülő s gyermek közötti viszony egészen más tekintetek s szabályok alá esik, mint a testvéreknek egymásközötti joghelyzetök. Nem különben 5-ször. A körrendelet 8-ik pontjában ismét kiterjeszti a szavazat képességet; mert ugy mond „a kézműves, ha egy inassal dolgozik már választókópes, mivel a törvény, midőn „segéd"-et emlit, a mesterlegóny és mesterinas között különbséget nem tesz."
