Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-40. Jelentés az egyesült dunafejedelemségekkel, és a szerbfejedelemséggel kötött postaszerződések iránt
I 'lik,*. m. 40. SZÁMN^ 2 *" 101 Szerbiát fogja illetni az esetben, ha a küldemény a második dijkerületről Szerbiába vagy megfordítva innen oda van intézve. 19. CZIKK. Az árumustrák csak az illető ország vámtörvényei által megszabott föltételek alatt küldhetők el. Áru értékük ne legyen szalag alatt, vagy oly módon borítékolva adassanak fel, hogy természetük iránt kétség ne támadhasson, az átvevő czimén, gyár- vagy kereskedőczégón, a megrendelés s az árszámán kivül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak. Azonképen a javítási nyomtatvány-ivek, s az azokhoz mellékelt kéziratok csak szalag alatt küldethetvén el, levelet vagy oly jegyzetet, mely a levelezés jellemével bir, vagy annak vétethetnék, nem tartalmazhatnak. Újságok s egyéb nyomtatványok szintén csak szalag alatt adhatók fel, ós az átvevő czimén az elküldő aláírásán, s a kelten kivül, más irott jegyzést nem tartalmazhatnak. Az árumustrák, mutatványok s mindennemű nyomtatványok nem felelvén meg a fennebb körülirt feladási föltételeknek, vagy ha a postadíj megfizetése a czimzett félre bizatik, tartalékul fognak tekintetni, s e szerint kezeltetni. j 20. CZIKK. A szerződő országok egyikéből a másikba ajánlat mellett intézett levél föladója a föladáskor követelheti, h°gy levele a czimzettnek, a megérkezés után azonnal express által kézbesittessók; föltéve, hogy oly helyre van intézve, hol postahivatal létezik. Ezen esetben fizet a föladó az express kézbesítés fejében 15 krajczár (75 pára) megszabott dijt, mely egészen a rendeltetési hely postahivatalát illeti. 21. CZIKK. A szerződő postaigazgatások darab számra szolgáltathatnak át egymásnak oly leveleket, árumustrákat s mindennemű nyomtatványokat, melyek idegen államokba vannak intézve, vagy onnan erednek, ha ugyan a szerződő országok az ily államokra nézve a posta szállítást közvetítik, vagy ezentúl közvetitni fogják. Egy részről a németországi államok ós Luxenburg nagyherczegség, másrészről Szerbia között váltott levelezések minden tekintetben úgy kezeltetnek, mint azok, melyek egyrészről az osztrák magyar birodalom második dijterülete, másrészről Szerbia közt váltatnak. A szerződő igazgatások kölcsönösen fizetik meg egymásnak az idegen államokba intézett, vagy onnan eredő levelezésekért azon megszabott dijakat, melyek a jelenleg érvényes, vagy ezentúl követendő egyezményekben vannak megállapítva. A cs. és kir. postaigazgatások az idegen államokból Szerbiába bérmentesítve, valamint a Szerbiából az idegen államokba nem bérmentesítve intézett levelezésekórt, Szerbia postaigazgatásának ugyanazon öszletrészt fizetik, mely a szerződő államok közt váltott levelezésekért fizettetik. A jelen czikkben említett levelezések tetzósre hagyott, vagy pedig egész a rendeltetési helyig, avagy bizonyos határszélig köteles bérmentesítése, az árumustrák, ós nyomtatványok a mérsékelt dijiránti szállításának, nem külömben az értékkel terhelt küldemények kezelésének föltótelei stb. a mondott szerződések állapitmányaitól tétetnek függőkké. 22. CZIKK. A Törökországban fennálló cs. és kir. postahivatalok, és Szerbia közt váltott levelezések dijai következőleg állapíttatnak meg: I. Sofia ós Szerbia közti levélforgalomnál : az egyszerű bérmentesített levéldija tiz (10) krban (50 -pára), és az egyszerű nem bérmentesített levélért tizenöt (15 kr.) (75 pára.) Az árumustrákó és nyomtatványoké minden 2 1 j 2 lat (12 grammá) után két (2) krban (10 pára) állapittatik meg.
