Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-40. Jelentés az egyesült dunafejedelemségekkel, és a szerbfejedelemséggel kötött postaszerződések iránt
102 40. SZÁM. II. Egyrészről az európai Törökországban fenálló cs. és kir. postahivatalok — Albánia és Kandia sziget kivételével, másrészről Szerbia közti levélforgalomra nézve: az egyszerű bérmentesített levél dija tizenöt (15) krban (75 pára) az egyszerű nem bérmentesített levél dija (20) krban (100 pára). Az árumustráké és nyomtatványoké minden 2 a / 2 lat (12 grammá) után három (3) krban (15 pára) állapittatik meg. III. Egyrészről az ázsiai Törökországban, Egyptomban, Kandia szigetén és Albániában fennálló cs. kir. postahivatalok, más részről Szerbia közti levélforgalomnál; az egyszerű bérmentesített levél dija húsz (20) krban (100 pára), az egyszerű nem bérmentesített levélé huszonöt (25) krban (125 pára), az árumustrákó és nyomtatványoké minden 27 2 lat (12 grammá) után négy (4) krban (20 pára) állapittatik meg. 23. CZIKK. Az előző czikkben elősorolt dijak következőleg osztatnak fel : Szerbia postaigazgatását egy-egy bérmentesített, vagy nem bérmentesített levél után öt (5) krajczár (25 pára) — az árumustrákért és nyomtatványokért minden 2y 2 lat (12 grammá) után egy (1) krajczár (5 pára) illeti. A többi a cs. ós kir. postaigazgatások javára esik. 24. CZIKK. Mindennemű levelezésre nézve a bérmentesítés a szerződő országokban használt postai levóljegyekkel eszközölhető. 25. CZIKK. Ha a levélre alkalmazott postai jegyek értéke a köteles bérmentesítés illetékét nem fedezi, azon levél nembórmentesitettnek tekintendő s akként kezelendő, a már alkalmazott jegyek értéke leszámittatván. A szalag alatti küldemények, melyek köteles bérmentesítése mellett mérsékelt dijaztatásban részesülnek, elégtelen bérmentesítés esetében nem bérmentesített levelek dija alá esnek, a már alkalmazott jegyek értéke leszámittatván. 26. CZIKK. Helytelenül czimzett, vagy tévesen irányított mindennemű levelek haladék nélkül, — s azon díj felszámítása mellett küldetnek vissza, melyet az elküldő postahivatal, a másiknak rovására számított volna fel. Azon levelek, melyek bármi oknál fogva a czimzetteknek nem kézbesittethettek, kölcsönösen visszaküldendők. Az ily levelek, ha bérmentesítve érkeztek, díj s felszámítás nélkül küldetnek vissza, azok pedig melyek portó felszámítással érkeztek, azon díj mellett indíttatnak vissza, melyet az elküldő hivatal eredeti leg fölszámított. 27. CZIKK. Azon nemzetközi levelezések, melyek a czimzett fél lakhelyének változtatása miatt küldetnek vissza, ezen visszaküldés fejében pótdijazás alá nem esnek. Az ajánlott levelezések visszaküldés esetében, ilyenek gyanánt kezeltetnek a nélkül, hogy uj illetékkel terheltetnének. 28. CZIKK. Azon levelezések, melyek kizárólag az államszolgálat érdekében küldetnek egyik országból a másikba s a melyek a porto-mentességet jogszerüleg élvezik azon ország területén, melynek hatóságától s tisztviselőitől az ily levelezések erednek, portó illeték nélkül szállíttatnak. Ha a hatóság vagy hivatalnok, melyhez vagy kihez az ily levél intézve van, szinte élvezi a portomentességet, akkor a kiszolgáltatás is díjmentesen történik; ellenesetben az ily levél is csupán a írendeltetósi ország területének illetékével terheltethetik.
