Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-406. Az osztályokból alakult központi bizottság jelentése azon törvényjavaslat tárgyában, mely a Buda és Pest fõvárosok területén eszközlendõ kisajátitásról szól
CDVI. SZÁM. 53 56. §. Együtt levén a 36 esküdi,: a bírósági tag, mint elnök, az első ülésben valamennyi esküdtet, később azokat, kik még szolgálatban nem voltak, az eskületételre hívja fel. 57. §. Az eskületétel alatt a jelenlevők felállanak, s az esküt tevő tagok jobb kezöket keblökre téve, az elnök által előmondandó következő esküt teszik le : „Én N. N. esküszöm az egy élő Istenre, bogy az esküdtszék által eldöntendő ügyekben hiven és részrehajlatlanul, tiszta lelkiismeretem szerint fogok eljárni és Ítélni. Isten engem ugy segéljen ! B A letett eskü a szolgálati év alatt nem ismételtetik. 58. §. Ezután mindegyik esküdt neve külön papírra feliratik, s ezen 36 papirszelet egy és ugyanazon edénybe tétetik. Ezek közöl a miniszteri megbízott tizenkettőt minden indokolás nélkül mellőzhet ; ugyanezen jog a kisajátítandó birtok birtokosát, s a más telekkönyvi érdekelteket együtt véve szintén illeti. 59. §. Az elvetési jog mind a miniszteri megbízott, mind pedig a birtokos s más telekkönyvi érdekeltek által akkép gyak oroltatik, hogy minden egyes név után, mely az edényből az elnök által kiemeltetik, elsőben a miniszter megbízottja, azután pedig a birtokos, s végre a többi telekkönyvi érdekeltek (53. §.) nyilatkoznak az elfogadás vagy elvetés mellett. Ez addig folytattatik, a míg vagy 12 olyan név ki nem húzatott, amelyek ellen egyik oldalról sem történt kifogás, vagy amíg mind a miniszteri megbízott 12 esküdtet, mind pedig a birtokos s a telekkönyvi érdekeltek együtt véve szintén 12 esküdtet el nem vetettek, mely utóbbi esetben azon 12 egyén fogja az esküdtszéket képezni, a kiknek nevei a felek elvetési jogának kimerültével az edényben benmaradtak. 60. §. Ezen fölül mind a miniszter megbízottja, mind az alperes kifogást tehet az elnöklő biró és az esküdtek ellen: a) a polgári törvénykezési rendtartás 56 §-ában érintett esetekben; b) ha az elnöklő biró, vagy az esküdtek valamelyikének, vagy ezek feleségének, jegyesének, vagy oldalrokonainak negyedíziglen ingatlan vagjona a fenforgó kártalanítási ügyre okot adott munkálat következtében kisajátittatott; c) ha ily vagyon iránt tulajdoni vagy birtokkeresete van folyamatban: d) ha ily vagyon iránt jelzálogolt követelése van; e) ha a kisajátítási munkálatokban, mint elnöke vagy tagja a 18. és 28. szakaszokban megállapított vegyes bizottságoknak, működött. 61. §. Ha az elnök ellen tétetik a kifogás, ez köteles maga helyébe a rangban őt követő törvényszéki tagot helyettesíteni, ki is az elnökséget az ülés félbenszakittatása nélkül azonnal elfoglalja. Az elnök ellen tett kifogás felett a helyettes elnök és az esküdtek szavazattöbbséggel határoznak. A kifogás félrevetése után az előbbi elnök helyét visszafoglalja; ha pedig a kifogás alaposnak találtatik, a tárgyalás a helyettesitett elnök vezetése alatt folytatandó.
