Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.

Irományszámok - 1865-406. Az osztályokból alakult központi bizottság jelentése azon törvényjavaslat tárgyában, mely a Buda és Pest fõvárosok területén eszközlendõ kisajátitásról szól

54 CDVJL SZÁM. 62. Az esküdtek elleni kifogás felett egyedül az elnök határoz. A határozat azonnal kihirdetendő, s ellene a végitélet után emelhető semmiségi panaszon kívül (75. §.) egyéb jogorvoslatnak nincs helye. 63. §. Az elnök azon esküdteket, a kiket a felek részéről emelt kifogás következtében alkalmatlanoknak itélt, a póttagok sorából az 55. §. szerint pótolja. Ezen esetben a póttagok ellen a felek mellőzési joggal nem bírnak. m 64. §. Az esküdtszék előtti eljárás nyilvános és szóbeli. 65. §. Az elnök előterjeszti a kereset tárgyát, valamint a felek között a kártalanítás összege iránt fenforgó különbséget. 66. §. Mindegyik alperesnek jogában áll mindazon körülményeket, tényeket és igazolványokat felhozni, melyek által a kisajátítandó vagyon nagyobb értékét bebizonyithatni véli; de előterjesztéseit csak szóval teheti. írásbeli előadások semmi körülmény alatt fel nem olvashatók, és sem egészen, sern kivonatilag nem közölhetők. 67. §. Alperes előadására a miniszter megbízottja válaszol, s ha szükségesnek látja, ellenbizonyitékokat hoz fel. 68. §. Az esküdtszék a felek által felhozott bizonyi-tékokhoz nincs kötve. Ö9. §. Az esküdtszéknek jogában áll a hely színére kimenni s ott szemlét vagy szakértők által becslést eszközölni. A szakértők választására, illetőleg kinevezésére nézve az átalános kisajátítási törvény 45 — 52. §§-ai irányadók. 70. §. A felek kihallgatása s esetleg a szemle megtörténte után az elnök kimondja, hogy a bizonyítási eljárás be van fejezve. 71. §. Erre az esküdtek külön terembe visszavonulnak, s elnököt választván magok közöl, a kártalanítási összeget szavazattöbség által megállapítják. 72. §. Egyenlő számú szavazatok esetében azon vélemény dönt, melyhez az elnök csatlakozik.