Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-385. Az állandó vasuti és pénzügyi bizottságok jelentése a nagyvárad-kolozsvár-brassói mozdonyvasut, valamint annak Gy.-Fehérvár-, M.-Vásárhely- és N.-Szebenig vezető szárnyvonalairól előterjesztett enedélyokmány-tervezet és törvényjavaslat tárgyában
CCCLXXXV. SZÁM. 367 8.§. Az engedélyesek kötelezik magokat az engedélyezett vonalakat a következő határidők alatt Az építés bei r • . . P , i/i-i- feiezése. Forberejezm és a forgalomnak átadni : eaiom mega) a nagyvárad-kolozsvári szakaszt 1869. évi deczember hó végéig; nyitása. b) a gyulafehérvár-tövis-gerend-vásárhelyi és tövis-kapus-segesvári szakaszokat 1870. évi deczember hó l-ig; c) a kapus-nagyszebeni szakaszt 1871. évi november hó 1-éig; d) a kolozsvár-gerendi és a segesvár-brassói szakaszokat 1872. évi október hó l-ig. 13. §. A vitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztositás igénybe vételének Vitel_ és fuegész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland; azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyes az államkamatbiztositást többé igénybe nem veendi, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek. {A többi, itt nem ismételt §§-ok végig megmaradnak.) II. melléklet a 385-ik számhoz. Törvényjavaslat a magyar keleti mozdony-vasut, valamint annak Gryula-Fehérvár Maros-Vásárhely- és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépítése tárgyában. (Az állandó pénzügyi és vasúti bizottság szövegezése szerint.) 1- §• A magyar keleti mozdony vasút fő vonala, v a 1 a m i n t Gyula-Fehérvár-, MarosVásárhely- és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai engedélyezés utján és kamatbiztositás mellett rendeltetnek kiépíttetni. . 2. §. Az engedélyezési fővonal és annak szárnyvonalai a következők: a) a Nagy-Váradtól Kolozsváron, Tövisen, Segesváron át Brassóig vezető fővonal ; b) a fővonalból Grerendnél kiágazva Maros-Vásárhelyig ; c) a fővonalból Kis-Kapusnál kiágazva Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalak. A mennyiben az állam a fővonalnak Brassótól az oláh határszélig leendő folytatását s illetőeg a szomszéd oláh vasutakkal való összeköttetését kívánni fogná, mire nézve az elhatározás sza-