Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-385. Az állandó vasuti és pénzügyi bizottságok jelentése a nagyvárad-kolozsvár-brassói mozdonyvasut, valamint annak Gy.-Fehérvár-, M.-Vásárhely- és N.-Szebenig vezető szárnyvonalairól előterjesztett enedélyokmány-tervezet és törvényjavaslat tárgyában

368 CCCLXXXV. SZÁM. badságát az ország magának teljesen fentartja, az engedélyesek egyúttal biztosittatnak az iránt, hogy hasonló feltételek mellett (caeteris paribus) a Brassótól az oláh határszélig folytatandó vonal kiépítésére, a fenforgó jelen fontos okok tekintetébó'l, az elsőbbségi jog őket fogja illetni. Ugyancsak eme feltétel alatt az engedélyeseknek megadatik továbbá az előjog a Kolozsvártól Beszterczére és a Brassótól Gryergyó-Szent-Miklósra vezető szárnyvonalakra, végül a MarosVásárhelytől vezető szárnyvonalnak felfelé a Maros-völgyben leendő folytatására. ' ; 3. §. Az emiitett vasutvonalak épitésére és üzletére az egyetemleg kötelezett vállalkozóknak, úgymint Waring Károlynak Londonból és általa megnevezendő társai . a jelen engedély azon kikötéssel adatik meg, hogy az engedélyesek kötelesek: 1) a nagyvárad-brassói fővonal nagyvárad-kolozsvári szakaszának építését — az állam költségén eddig teljesített munkálatok és beszerzett építési anyagok szerződés szerinti átvétele mellett — a jelen törvény hatályba lépte után azonnal folytatni; 2) a vonalozási munkálatokat a kolozsvár-gerendi, továbbá a gyulafehérvár-tövis-gerendmarosvásárhelyi és a tövis-kis-kapus-segesvári szakaszokon az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítandó négy hét alatt, a többi vonalszakaszok vonalozási munkálatait pedig az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva három hónap alatt megkezdeni; 3) a kolozsvár-gerendi és a gyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi, valamint a tövis-kiskapus-segesvári szakaszok építését az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva négy hónap alatt, a többi fen érintett vonalszakaszok épitését pedig ugyancsak az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva egy év alatt megkezdeni; 4) az itt engedélyezett vonalakat a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni: a) a nagyvárad-kolozsvári szakaszt 1869. évi deczember hó végéig; b) agyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi és a tövis-kapus-segesvári szakaszokat 1870. évi november hó l-ig: c) a kis-kapus-nagyszebeni szakaszt 1871. évi november hó 1-jéig; végre d) a kolozsvár-gerendi és a segesvár-brassói szakaszokat 1872. évi október 1-jéig. Szabadságukban áll egyébiránt az engedélyeseknek, hogy, ha ezen kijelölt vonalaknak valamely szakaszai előbb elkészülnének, azokat, a kormánytól kieszközlendő engedély mellett, a kitűzött határidő előtt is, az alább a 8. §-ban emiitett sorrendben, a forgalomnak átadhassák és a reájok eső biztosított összeget igénybe vehessék. 4. §. Az alföld-fiumei vonal nagyvárad-eszéki részére eső vasúti területek kisajátításáról rendelkező 1868. évi VIII. törvényczikk 7, 8, 9, 10, 11. és 12. §§-ainak intézkedései a jelen törvény tárgyát képező vasútvonalra is kiterjesztetnek. 5. §. A földtér kisajátítását az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségökön eszközleni; a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszerünek itélendi a terület kisajátítását már most két vágányu vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. ' 6. §. Mihelyt a 2. §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. forintot ezüstben fölülhalad, akkor az enge-