Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-375. Jelentése a központi bizottságnak a kisajátitásról szóló törvényjavaslat tárgyában

326 CCCLXXV. SZÁM. ezek értékét a pesti tőzsde árfolyama szerint számítva, azon törvényhatóság letéti pénztárába le­tenni, melynek területén a kisajátítandó ingatlan fekszik. V. FEJEZET. A kártalanítást tárgyazó határazatok. 31. §• A kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik. 32. §. A kártalanítási összeg mennyiségének megállapításánál nem csak a valósággal kisajátított ingatlannak értéke veendő számitásba, hanem: a) azon értékveszteség is, melyet az ingatlan megcsonkítás, részekre szakítás, vagy szolgal­makkal terheltetés által szenved; b) azon költségek, a melyek megkívántatnak arra, hogy a birtok, a melyből egy rész kisa­tatott, a kisajátítás előtt gyakorolt módon továbbra is használható legyen; c) azon költségtöbblet, a melyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata, a kisajátítás előtti állapothoz hasonlítva, igényel. 33. §. A kisajátítás alá eső ingatlanon találtató függő termés, ültetvények s egyéb elmozditható tár­gyak a kártalanítási összeg megállapításánál számitásba nem vehetők. Ezekért a birtokost a kisajátító ellen, az 1840. évi IX-ik t. ez. értelmében, külön kártérítés illeti. 34. §. A kártalanítási összeg, a barátságos egyesség esetét kivéve, mindig szakértők által állapí­tandó meg. 35. §. A kisajátítandó tárgyak értéke, a becsléskorlétező árak szerint határozandó meg. E meghatá­rozás alapjául a tiszta jövedelem, a helybeli árak, haszonbérek, és egyéb, a közönséges adásvevés­nél számba vétetni szokott körülmények szolgálnak; de a tulajdonosnak a kisajátítandó tárgy iránti különös előszeretete, vagy a kisajátítandó tárgyak értékének valamely beállható változásból vagy épen a m nkában lévő kisajátítás folytán létrejövendő vállalatból remélhető emelkedése, számitásba nem vétethetnek, valamint azon javítások sem, melyek a birtokos által a kisajátítási terv megállapítása után tétettek, hanem ha ezeknyilvánvalólag a kisajátítónak is hasznára szolgálnak. Ha a kisajátandó területnek állapota a 30. §. utolsó bekezdése szerint foganatosított építkezési munkálatok által oly változást szenvedett, hogy annak korábbi minősége, a becsléskor fenálló ál­lapot szerint meghatározható nem lenne: a minőség a kisajátítás után a tulajdonosnál megmaradt, s hason mivelési ág alatt levő részeknek és ezek hiányában a szomszéd területeknek minősége sze­rint határoztatik meg. Mindkét félnek azonban jogában áll a polgári eljárásban meghatározott bizo­nyítékok által igazolni, hogy a kisajátított terület a fent megjelöltektől különböző minőségű volt. 36. §. A kártalanítási összeg rendszerint folyó készpénzben állapítandó meg.

Next

/
Thumbnails
Contents