Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-373. Törvényjavaslat a nagyvárad-brassói mozdony-vasut és annak Károly-Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépitése tárgyában
CCCLXXIII. SZÁM. 307 Ha az építés kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §• A terület kisajátítása, Valamint a pálya alépítménye egyelőre annyi térfogatra szoritkozliatik, Hatarozmáa mennyi egy nyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. n y° k e sy ma " A mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a minisztérium czélszerünek itélendi a földterületet már so • , ,.... /n-i előállítására, most két vágányu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt az 1. §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 120 ezer o. é. forintot ezüstben fölülhaladna, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek az illető vonalon minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybe vételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a minisztérium bármelyik vonalon kívánhatja a második vágány előállítását; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. 5.§. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő, és pedig az állam költségén Építési rendmegkezdett nagyvárad-kolozsvári szakasznál már alkalmazásba is vett átalános rendszabályok lesznek szabályok, szem előtt tartandók: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony Nagy-Váradtól Kolozsvár felé legyen ugy, mint egy áll a százhuszonöthöz (1: 125); Kolozsvártól Nagy-Várad felé legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1: 100); Kolozsvártól Brassó felé, ugy szintén visszafelé legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1: 100); Grerendtöl Maros-Vásárhely felé a pálya a völgyirány közép emelkedésével megegyezőleg vezetendő, az emelkedési viszony azonban semmi esetre sem lehet nagyobb, mintegy a százhoz (1: 100); Tövistől Károly-Fehérvár felé, úgyszintén visszafelé legyen ugy, mint egy a kétszázötvenhez (1: 250); végül Kapustól Nagy-Szebenig legyen ugy mint egy áll a kétszázhoz (1: 200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 275 méternél kisebb fél átmérővel birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitni, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek, az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott méretekkel kell birnia; ezenkívül még az építési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köb-méternyi kavicsmennyiség mint tartalékkövecs helyezendő el. A műépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból előállitandók. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben legalább a hidoszlopok készítendők kőanyagból, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés, fából is állíthatók elő. 39*
