Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-345. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az arad-temesvári vasut kiépitéséről szóló törvényjavaslat és engedély-okmány tárgyában

CCCXLV. SZAM. 141 A 17. §. negyedik sorából az „egyéb" szó mint fölösleges kitörlendő. A 19. §. utolsó bekezdése második és harmadik sorában „melyek" helyett ez Írandó: „melyeknek." A 21. §. második bekezdésének ezen szava: „biztositék" ezzel váltandó fel : „biztositás." A 22. §. utolsó előtti „lép" szava helyett: „léphet" tétessék. A 25. §. kezdetén ez a kifejezés: „A kormány által elvállalt" hibás levén, helyettesítendő eme kitétellel: „Az állam által elvállalt." S a mindjárt ez után következő „biztositék" szó „biztositás" szóval cserélendő fel. A 26. §. első sorában előforduló „a kormány" tétel ekkép igazitandó ki: „az állam." S ugyanitt a második sorban álló „garantia" helyébe ez a magyar kifejezés használandó: „biztositás. Végre a 31. §. második bekezdésére vonatkozólag, a harmadik sorban előforduló eme szavakat ; „minden előleg és ezek kamatai visszatérítése után," ekként véli a központi bizottság módositandóknak: „minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatérítése után." Áttért ezután a központi bizottság a törvényjavaslat részleteinek átvizsgálására, s véleményét ezekre nézve a következőkben van szerencséje elősorolni: Az 1. §. első és második sorában írva van: „államkamatbiztositék mellett, és engedélyezés utján." Ezen mondatot részint a logikai rend, részint a szabatosság érdekében a központi bizottság ily módon óhajtja alakíttatni: „engedélyezés utján, és állami kamatbiztositás mellett." A 3. §-t tekintve, a nyolczadik sorban álló „hó" helyett szokottabb kitétellel „hónap", s a tizedik és tizennegyedik sorban, „az üzletnek" helyett határazottabb kifejezéssel „a közforgalomnak" irandó. A 6. §. első bekezdése utolsó sorainak emeszótól fogva: „akkor" pedig „elkészíteni" kitöröltetését, s helyökbe ezen szerkezetnek elfogadását ajánlja a központi bizottság: „azonnal és minden kártalanitás nélkül, tartoznak az engedélyesek a második vágányt elkészíteni. " Ugyanezen §. második bekezdésében, és pedig az első sorban „sinut" helyett ismét „vágány" használandó. A 7. §-ban, s mindjárt az első három sorban, ez a mondat: „úgy az építkezés helyessége és czélszerüsége, mint a kitűzött határidők alatt befejezése biztosítására is", helyesebben így volna kifejezendő : „mind az építkezés helyességének és czélszerüségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett." A 8 dik §. negyedik sorában „jövedelmet" szó után az „ezüstben" szónak beékelése kívánatos. Az engedélyokmány 21. §-ával, mint a mely épen ez értelemben hangzik, csak ily módon jő öszhangzásba a jelen szakasz. S ezen §-ban, még az utolsó bekezdés első sorában is, változtatást igényel egy kifejezés, jelesen „ország" helyett „állam" irandó. A 10. §. második bekezdésében, és a második sorban: „esetén" szó ezzel cseréltessék föl: „esetére." A 11. §. folytán a bevezető „mielőtt" után, beszúrandó ez a szó: „az." A negyedik sorban pedig „szorgalmazók" helyébe „kérők" kitétel alkalmazandó. S bezárólag a 12. §. két elsőbb sora helyett, egészeneme sorig: „engedélyesekre," ajánlja a központi bizottság ezen tisztább és megfelelőbb szerkezetet: „Minden más jog és kötelesség tekintetében, ugy az államra, mintáz engedélyesekre nézve." Kelt Pesten nov. 1-ső napján 1868. Csengery Imre s. k., a központi bizottság előadója.