Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-305. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában

262 CCCV. SZÁM. 1-ször, a fentérintett 2,520.000 írtból megtakarítások fejében 600,000 frt helyett csak 800.000 frtot vél levonandónak ; 2-szor, a 2 % levonást nem tartja indokoltnak s azért a 38.500 frtot szintén a minisztérium rendelkezése alá adatni javasolja; minek folytán az 1,881,000 forint előirányzat 338.500 írttá

1 növekedvén, e fejezetben a szükségletet2,220000 frtban véli megállapitandónak ; megjegyezvén, miszerint a 300.000 frtnyi levonásnak az egyes tételekre való aránylagos felosztása a minisztérium saját belátására bizatik; az átruházás pedig az első czimben az 1. és 2. rovattételek közt, a második czimben pedig átalában és korlátlanul meg volna engedendő. D) A vízépítést tartalmazó 28-ik fejezetben az előirányzott összeg 169.500 frt, melyből Magyarországra 156.000 frt, Erdélyre 13.500 frt esik. E fejezetben a bizottság a következő változtatásokat indítványozza: a) az első czimben a 10-ik rovattétel alatt a Tisza-szabályozásnál jutalmazásokra előirányzott 1380 forintból törlendő volna 880 forint (marad 500 frt); b) a második czimben a 4-ik rovattétel alatt a Béga-csatorna-töltéseknek foganatba veendő emelése- és erősbitésére előirányzott 14.000 forintból törlendő volna 8000 (marad e rovatnál 6000) forint. Minek folytán a vízépítésre szükséglett összeg 160.500 forintot tenne. Átruházás az első czimben az 1-ső és 2-ik rovattételek, nemkülönben a 2-ik czim 4-ik és 8-ik rovat-tételei közt lenne megengedendő. Ezek folytán a közmunka- és közlekedés-ügyi minisztérium rendes szükségleti budgetje 1868-ban a pénzügyi bizottság javaslata szerint a következő főtételekben jelenkeznék; 1. Központi igazgatás . 234.000 forint 2. Államépitészeti hivatalok . . . . . .... . 281.000 „ 3. Útépítés ..... ... . . . . . . . 2,220.000 „ 4. Vízépítés 160.500 „ 5. Nyugdíjak ............ . . 73.000 „ Összesen 2,968.500 forint * Hátra van még némely észrevétele a bizottságnak, mely az e minisztérium költségvetése körül felmerült különös kívánalmakra vonatkozik. így mindenekelőtt az államépitészeti hivatalokat illetőleg szükségesnek ártja a bizottság annak kijelentését, miszerint a minisztérium e tárgyban a jövőre nézve egy uj és kevesebb költséggel járó ügyviteli rendszer életbe léptetéséről gondoskodjék, annál is inkább, mivel az e fejezetben felsorolt hivataloknak és hivatali közegeknek teendői ezentúl jelentékeny mérvben csökkenni fognak, a vallási alaps a kamarai jószágok s az alapítványok az államépitészeti közegeket annyira igénybe nem vehetendik, s e mellett a megyékben már eddig eszközlőbe vett felállítása a megyei mérnököknek, a vidéki építészeti érdekek tekintetében az állam egyenes beavatkozását nélkülözhetővé fogja tenni, sőt a mindjobban érvényre jutó egyéni és társulati szabadság, szabad öntevékenység és egyesülés elve is arra vezetend, hogy n kormány-közegek közvetlen föllépése, oly mérvben mint eddig, szükséges nem lészen. Hasonlót vél kimondandónak a bizottság a tiszaszabályozási épitő hivatalra nézve is, mely szintén szerfelett költséges igazgatási közeget képez s az államkincstár kímélése tekintetéből lényeges reformot szükségei.. Ugyanez áll az erdélyi építészi igazgatóságra nézve is, a hol azonban az uj és kevesebb költséggel járó ügyviteli rendszer életbe léptetése az átalakítandó politikai szervezet végleges megállapításától marad föltételezve. Egy további momentum, melyre a bizottság a tisztelt ház figyelmét felhívni szükségesnek tartja, az, hogy hazai úthálózatunk, a legújabb időkben elterjedt vasutak meghonosítása folytán