Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-305. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában

248 - | 305. szám. (CCLXXVIII. ÜLÉS, 2428. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése t' az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában. Midőn a tisztelettel alulirott bizottság a jelenévi államköltségvetés felett „Jelentését" a képvise­lőház asztalára letenné, nem mulaszthatja el mindenekelőtt rámutatni arra, miszerint ez első állambudget, mely rendszeres alakban kerül a magyar országgyűlés elé, szintén egyike megújult alkotmányos életünk jelenségeinek, egyike azon nagyfontosságú momentumoknak, melyek egyrészt tanúságául, másrészt biztosi­tékául szolgálnak annak, hogy a nemzet a pénzügyek terén is önsorsa felett már szabadon intézkedhetik s országos háztartását önnön érdekeivel megegyezőleg rendezheti. De midőn ezt teszi, nem tartja fölöslegesnek megérinteni azt is, hogy állami életünk ez egyik új vivmányával egyidejűleg arra is utaltatunk, állami háztartásunk ez első alkotmányos megállapitása alkal­mával , egyrészt az első szervezkedés- és az átmenetnek nehézségeit méltánylólag számba venni; másfelől, tekintve azt, hogy nemzeti hitelünk s anyagi emelkedésünk, ép úgy mint politikai tekintélyünk és erőnk, nagy részben pénzügyeink rendezett voltától és az államháztartásbani e g y e n s ú 1 y biztosításától függ, arról gondoskodni, hogy a kiadások és bevételek közt a helyes arány fentartassék s egy egész­séges s szilárd államháztartási rendszernek alapjai megvettessenek. E kettős tekintetet vélte a pénzügyi bizottság is, osztozva azon elvekben, melyek a pénzügymi­niszter úr által is az államköltségvetés beterjesztésekor ez irányban kifejtettek, szem előtt tartandónak. A miért is egyfelől: méltányos figyelembe vétele az átmenet nehézségeinek s a szervezés akadályainak; más­felől kellő mérlegelése a nemzet fizetési erejének, s a kormányzat visszautasithatlan feladatainak, valamint gondos szem előtt tartása a takarékosság és költségkimélés tekinteteinek: képezek az alapot, melyből a bizottság tárgyalásai folyamában kiindult, a nézpontot, mely szerint a büdget tételeit egyenként és egészben birálá, a zsinórmérvet, melyhez megállapodásai- és javaslataiban alkalmazkodott. így fogta fel a bizottság feladatát. Ezen szellemben iparkodott ép oly fontos, mint nem kis nehéz­ségekkel járó hivatásának megfelelni; — s midőn jelenleg tanácskozmányainak eredményeit bemutatná, azon hitben él, miszerint a tisztelt képviselőház felismerendi azt is, hogy a bizottság e munkálattal nem csak a jelen közvetlen szükségletének kivánt eleget tenni, hanem oda is irányozá törekvéseit, hogy egy hason ­czélu későbbi munkálódásnak rögös útját lehetőleg egyengesse, s biztosb alapjait megvesse. Másrészt szükségesnek tartja a bizottság méltányolva beismerni azt, hogy tanácskozásai folya­mában, mindazon közelebbi felvilágositások és adatok, melyek munkálatának biztosb alapon való eszközlésére, s teljesb tájékozhatás tekintetéből szükségeltettek, s a minisztériumtól előterjesztetni kéret­tek, ez utóbbi által lehetőleg teljes mérvben a bizottságnak tényleg rendelkezésére is bocsáttattak. CCCV. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents