Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-289. Jelentése az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak a főrendi ház által a földadó iránti törvényjavaslatra tett módositványra - 1865-290. Ujabb jelentése a pénzügyi bizottságnak, a jövedelmi adóra vonatkozó törvényjavaslat iránt
CÖXC. SZÁM- 147 munkálódásának miképen leendő megindítása, s az erre nézve szükséges hirdetmények iránt kellő intézkedés nem foglaltatik, sőt a törvényjavaslat 47—48. §§-ai szerint a bizottsági tagoknak meg nem jelenése a bizottsági tárgyalás menetét nem tartóztathatván fel, az elnök a bizottsági tagokat a vidéken lakó más egyének által helyettesitheti: mindezek egy részről a törvény végrehajtásában, a megállapítandó eljárásnak újdonsága mellett sok zavart és félreértést okozhatnak; más részről pedig a pénzügyi tisztviselő elnöknek oly discretionarius hatalmat adnak, mely mind a törvényhatósági, mind a községi tagoknak a bizottságban részvétét a gyakorlatban könnyen meghiusítja. Mindezeknél fogva a törvényjavaslatnak 36., 37., 43., illetőleg 48-dik §§-ait következőkkel óhajtanok felcseréltetni: ,jA bizottság az adóhivatal székhelyén, s oly községekben, melyekben a jövedelemadó alá tartozóknak a fentebbi 19. §. rendelete szerint végrehajtandó összeirása szerint legalább 100 jövedelemadóköteles lakik, a hely szinén működik. „A többi községeknek jövedelemadólajstromai az előző §-ban emiitett helyeken vagy a járásnak a bizottság által e végre annak tekintetbe vételével, hogy az adókötelesek működésénekhelyére könnyebben eljuthassanak, a szükséghez képest kijelölendő egy vagy több más községében fognak megvizsgáltatni. „Minden község, melyben legalább 50 jövedelem-adóköteles lakik, jogosítva van a bizottsághoz két tagot a község azon adózói közül választani, kik adójokat nagyobb részben ház vagy földbirtok után fizetik. „A községi tagok a bizottságnak egyedül sutját községüknek lakóira vonatkozó eljárásában vesznek részt, abban azonban a többi bizottsági tagokkal egyenlő szavazattal birnak. „Azon községek helyett, melyek bizottsági tagok választására nem hivatnak fel, ugy azok helyett is, melyeknek választottai a bizottságban a kitűzött helyen és időben nem jelennek meg, azon községnek választottai veendenek, mint községi tagok, a bizottságban részt, a melyben a bizottság összeül, s e végett az ily községek a bizottsághoz két rendes és két póttagot is kötelesek választani „A községi bizottsági tagok rendezett tanácscsal biró városokban a városi közgyűlés által, egyéb helyeken oly módon választatnak, mint a helységek birái választatni szoktak, s ezen választásoknak eszközlése iránt az alispán azonnal intézkedni fog, a mint a bizottság által arról értesíttetik, hogy melyek azon községek, a melyek bizottsági tagok választására felhivandók. „Melyek legyenek azon községek, a melyekben a bizottság a helyszínén fog működni, s azt, hogy a többi községek jövedelem-adólajstromai ezek melyikében fognak megvizsgáltatni, a bizottsági elnök s a törvényhatóság választottai által tartandó előleges ülésben határoztatik meg. Ezen bizottsági ülésben határoztatik meg azon sorrend, s nap is, melyben a bizottság által a kerületéhez tartozó községeknek jövedelem-adólajstromai vizsgálat alá fognak vétetni, s mindezek a bizottság felszólítására ajárásbeli szolgabirák által azonnal közhírré teendők oly módon : hogy a hirdetés minden egyes községben a reá vonatkozó vizsgálatnak megkezdése előtt 8 nappal előbb legalább megérkezzék. Az ereszben idő közben netalán szükségesekké válandó változtatások az illető községekkel pótolólag idejében tudatandók. „Az előző §-ban emiitett hirdetményben a községek elöljárói utasitandók arra is, hogy a községet illető jövedelem-adólajstromnak megvizsgálására kitűzött helyről és határnapról a helybeli adóköteleseket s a község részéről netalán választott bizottsági tagokat késedelem nélkül értesítsék, s e határnap elérkeztével saját részökről is a bizottsághoz megkívántató felvilágosításoknak megadása s a netalán szükséges rendeleteknek teljesítése végett tagokat küldjenek. „Határozathozatalra az adókivető bizottságban legalább egy törvényhatósági s egy községi tagnak jelenléte szükséges*. A mi a felszólamlási bizottságot illeti: azt legczélszerübbnek akképen vélnők alakíttathatni: hogy abban a belügyminiszter által nevezendő elnök s a pénzügyminiszter által nevezendő két tag mellett mindegyik törvényhatóság adózói felszólamlásainak megvizsgálásában az illető törvényhatóságnak 19*