Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-289. Jelentése az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak a főrendi ház által a földadó iránti törvényjavaslatra tett módositványra - 1865-290. Ujabb jelentése a pénzügyi bizottságnak, a jövedelmi adóra vonatkozó törvényjavaslat iránt
148 CCXC. SZÁM. két választóttja vegyen részt, s e végett a felszólamlási ügyek törvényhatóságonkint összegyűjtetvén, egymás után sorban vétessenek vizsgálat alá, hogy azoknak elintézése után az illető törvényhatóságoknak küldöttei a felszólamlási bizottság székhelyéről eltávozhassanak. Minthogy azonban pénzügyminiszter úr ezen eljárást késedelmesnek, s ennélfogva az állampénztár érdekeire nézve károsnak nyilvánította; de megtörténhetnék az is, hogy azon esetben, ha némely felszólamlások rögtön el nem intéztethetvén, e miatt ujabb vizsgálatok szüksége áll be. az ily folytatólagos tárgyalások végett a törvényhatósági küldötteknek a felszólamlási bizottság székhelyén ismételve kellene megjelenni: ezen gyakorlati nehézségeknek tekintetéből a jelen alkalommal akadálytalanul nem foganatosítható ezen eszmének részletezését megkisértendőnek nem véltük. Ezeken kivül: Nem helyeselhetjük, hogy az adókivető bizottság azon esetben, midőn az adókötelesnek adóját hivatalból feljebb emelendőnek véli, ez iránt az 58-dik §. szerint a jelen nem levő adózónak meghallgatása nélkül határozand, ugy hogy annak ez esetben csak a felszólamlási jog maradna fen, és méltányosnak véljük, hogy ily esetben az adóköteles egy rövid, 8. napot meg nem haladhat5 határidőre a bizottság elé rendeltetvén, a határozat, meghallgatása után hozassék, és e nélkül csak azon esetben hozassék határozat, ha az adóköteles a bizottság előtt annak rendeletére nem jelennék meg. Kelleténél rövidebbnek tartjuk továbbá a felszólamlásoknak írásban indokolására az 57-dik §-ban engedett három napi időt, s helyette 8 napot kívánunk megállapittatni. A minimai adótételeknek meghatározását az adókivető bizottságoknak felállítása mellett feleslegesnek tartjuk. Szükségesnek véljük: hogy ugy az adókivető, mint a felszólamlási bizottságok tagjainak napidijai az eljárás sikerének biztosítása, s az ez iránti bizonytalanságból támadható félreértéseknek s különböző eljárásoknak elkerülése végett a törvényben határoztassanak meg, s nézetünk szerint az adókivető bizottságnak törvényhatósági tagjai uti költségeik beszámításával 4 forint, a községiek, de csak akkor, midőn nem saját községük lakói adójának megvizsgálásával foglalkoznak, 2 forint, a felszólamlási bizottsági tagok, uti költségeiken kivül, 5 forint napi dijat húzhatnának az állami pénztárból. Elhatározandó, véleményünk szerint, az is, hogy a tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek jövedelme megítélhető, mindenki köteles tudomása szerint felvilágosítást adni. ha erre az adókivető bizottság által felszólittatik, kivéve az adóköteles családjának tagjait, tisztjeit, cselédjeit, harmad izigleni rokonait, ügyvédeit és törvényes meghatalmazottjait. Elrendelendő tovább, hogy az alaptalan felszólamlások megelőzése végett az ilyképen felszólamlók, jelesül az adózó a kincstárnak, ez pedig az adózónak okozott költségek megtérítésében a felszólamlási bizottság által elmarasztaltathassanak. Világosan kimondandó a törvényben, hogy a felszólamlási bizottságok határozatai nem felebbezhetők. Vannak e felett még- némely részletekre nézve egyéb észrevételeink is: miután azonban a törvényjavaslatnak hiányai az osztályok, és a központi bizottság tárgyalásánál is pótolhatók, ezeknek tüzetesebb előterjesztését a maga helyére és idejére tartjuk fen. Pesten jul. 17. 1868. Ghyczy Kálmán m. k., « bizottsági tag. S/iOutagh Pál m. fe., bizottsági tag. Várady Gábor m. k., bizottsági tag.
