Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-233. Kereskedelmi és vámszerződés (a német vámegylettel)

CCXXXIII. SZÁM. 221 másik fél termékeit semmi szín alatt sem illethetik nagyobb mértékben vagy terhelőbb módon, mint a caját terület hasonnemü termékeit. 10. Czikk. A szerződő felek kötelezik magokat, hogy ezentúl is a területeikre vagy azokból kifelé való csempészkedés elhárítására és megbüntetésére kellő eszközök által közreműködni s az e czélra kibocsátott büntető törvényeket fentartani, a bírói segélyt megadni, a másik szerződő fél felügyelő hivatalnokainak a csempészek üldözését területeiken megengedni, s azoknak adó-, vám- és rendőrhivatalnokaik, mint szintén a helységi előljárok által minden szükséges felvilágosítást és segítséget fognak nyújtani. Az ezen átalános határozmányok szerint megkötött vámcartelt a C) melléklet tartalmazza. Határszéli vizekre és oly határszéli területrészekre nézve, hol a szerződő felek területei idegen álladalmakkal határosak, az őrködési szolgálatnál a kölcsönös gyámolitás végett megállapított szabályok fentartatnak. 11. Czikk. Arumegállitási és átrakási jogok a szerződő felek álladalmaiban meg nem engedhetők, s a hajózási és egészségrendőri, mint szintén az illetékek biztosítására megkivántató szabályok fentartása mellett, egy áruszállító sem kényszeríttethetik valamely meghatározott helyen megállapodni, ki-, bevagy átrakodni. 12. Czikk. Mindegyik szerződő fél a másik fél tengeri hajóit, s azok rakmányait, ugyanazon feltételek alatt s ugyanazon illetékek mellett bocsátandja be, mint saját tengeri hajóit. Ez áll a tengerparti hajózásra nézve is. Mindenik szerződő fél hajóinak állami illetősége hazájok törvényei szerint ítélendő meg. Az egyik állam hajói teherképességének kimutatására a hazájokbeli törvények szerint érvényes mérlevelek a másik államban a hajózási és kikötői illetékek megállapításánál, a hajómértékek átszámításának fentartása mellett, elégségesek. 13. Czikk. A szerződő felek egyikének azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők. Oly megsérült vagy partra vetett áruktól, melyek az egyik szerződő fél hajójára voltak rakva, a másik fél, fentartva egyedül a netaláni mentő-dijt, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek. 14. Czikk. A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás azok egyikéhez tartozó hajósoknak és jármüveknek ugyanazon feltételek alatt, s a hajó vagy rakmánytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a saját hajósoknak és jármüveknek engedtetik. • 15. Czikk. Az országos és egyéb utak, csatornák, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló helyeknek ahajózható viz megjelölésének és világitásának, a réven kalauzolás, az emelő gémek i