Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-231. Jelentése a jogügyi bizottságnak a törvénykezési rendtartás tárgyában

CCXXXI. SZÁM. 215 £3/. szám. (CCXXIV. ÜLÉS, 1938. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a jogügyi bizottságnak a törvénykezési rendtartás tárgyában. A tisztelt képviselőház múlt 1867. évi június 22. és 25-én 1097. és 1116. szám alatt kelt határozatával a végett küldötte ki és azzal bizta meg a jogügyi bizottságot: hogy „a törvénykezési rendtartás, a birói felelősség, a büntető' törvény és eljárás, s az irói és művészi tulajdonra nézve az igazságú gyminiszterium által kidolgozott törvényjavaslatokat, mihelyt azok egybeállítva és a ház tagjai között ki lesznek osztva, az elnapolási idő közben is, előleges bírálat alá vegye, s azokról kimerítő véleményt adjon, hogy a mint az országgyűlés, üléseinek folytatása végett, ismét összegyűl, az igazságügyminisztérium javaslatával együtt, a bizottság véleménye is, az osztályok általi tárgyalás megtörténte után, az összes ház tárgyalása alá legyen bocsátható " Az igazságügyminiszterium két törvényjavaslatot terjesztett elő és osztatott ki a ház tagjai között, t. i. a polgári törvénykezési rendtartásra s az irói és művészi tulajdonra vonatkozó törvényjavaslatot, mindkettőt múlt 1867. évi szeptember első napjaiban. A bizottság az igazságügy ér felhívása folytán már múlt évi szeptember hava 16-án összeült, s azonnal tárgyalás alá vette a törvénykezési rendtartást, de csak a folyó év és hó 5-én tartott 46-ik teljes ülésében fejezhette be munkálkodását. Ennek egyik oka az, hogy a bizottság a múlt év utolsó negyedében tárgyalt nagyfontosságú közjogi kérdések és egyéb teendők, a folyó év első negyedében pedig a delegatió ülésezése miatt, folytonosan nem dolgozhatott. Másik oka az, hogy a feladat, melyre a bizottságnak vállalkoznia kellett, folytonos tanulmányt, fokozott tevékenységet, nagy óvatosságot és tetemes időt igényelt. Nem szorítkozhatott ugyanis a bizottság csupán arra, hogy egyszerűen csak bíráljon, s egyszerűen csak rámutasson egy indokolt jelentésben a tervezet hiányaira. Ily eljárásnak nem lett volna más eredménye azon negatív eredménynél, hogy a hiányok constatáltattak. A bizottság ugy volt, ugy van jelenben is meggyőződve, hogy helyesen fogta fel hivatását, midőn nem csak birált, de egyszersmind módosított, pótolt, s a hol az alkotás szüksége mutatkozott, a tudomány és tapasztalás útmutatása szerint alkotott is. A bizottság nem jelentés alakjában ad számot munkálkodásának eredményéről. Oly jelentékeny a tett módosítások és pótlások száma, hogy nem fértek volna egy bizottsági jelentés szűk keretébe, vagy felette megnehezítették volna az eligazodást. A bizottság, hogy könnyen áttekinthető anyagot szolgáltasson az országgyűlési tárgyalásokra, egy uj perrendet állított össze a miniszteri tervezetből és saját alkotásaiból, s indokolt jelentés helyett, •(. alatt e perrendet mutatja be munkálkodásának eddigi eredménye gyanánt.