Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-231. Jelentése a jogügyi bizottságnak a törvénykezési rendtartás tárgyában

216 CCXXXI. SZÁM. E mű — irály, berendezéséé teljesség tekintetében, sőt itt-ott az irányelvekre nézve is — eltér és különbözik a miniszteri tervezettől. A lényegesebb módositások indokait, s átalában a bizottság munkálkodásának egész lefolyását kimutatják a 2 *j. alatt 47 darabban ide mellékelt jegyzőkönyvek. E tekintetben a bizottság különösen a 7., 8., 10., 13., 14.. 16., 19., 21., 40., 4 2., 44., 47., 48., 106., 132., 149., 152., 153., 191., 235., 237., 246., 263., 266., 267., 276., 283., 295., 322., 323., 325., 326., 353., 356., 387., 406., 417., 418., 436. és 445. jegyzőkönyvi számokra utal. Azonban a bizottság alkotásai nem az igazságügyminiszter ellenére, de sőt befolyásával, és legnagyobb részt hozzájárulásával jöttek létre. Buzgón támogatván a bizottság azon törekvését, hogy a lehető legjobb perrend állittassék elő, lényeges segélyt nyújtott a bizottsághoz utasított szakértő közegei által, s nem egy üdvös javítást saját maga kezdeményezett. Nem szenved kétséget, hogy az elmélet szempontjából sem az eredeti, sem az átalakított perrend nem felel meg teljesen a jogtudomány magasabb követelményeinek, s ha jogviszonyaink a rendezettség azon magaslatán állanának, a melyre némely állam szerencsésebb körülmények között már rég eljutott, bizonyosan sem egyik, sem másik nem lát napvilágot jelen alakjában. De arról is meg van győződve a bizottság, hogy a bemutatott perrend annyi életképes elemeit foglalja magában a valósitható józan reformnak, hogy lelkiismeretes kezelés és alkalmazkodás mellett kétségen kivül meg fog felelni azon átalánosan óhajtott czélnak, melyet az igazságügyéi' a tervezet előterjesztésénél, a t. képviselőház a jogügyi bizottság kinevezésénél, s a jogügyi bizottság a miniszteri tervezet átvizsgálásánál szem előtt tartott: azon czélnak t. i., hogy addig is, míg a bírósági szervezet kérdése, kapcsolatban a törvényhatóságok és községek rendezésével, végleg megoldathatik, az anyagi törvénykönyv elkészülhet, s ezen előzmények mellett a jogtudomány mai fejlettségének, a nemzet szellemének s az ország sajátságos viszonyainak megfelelő alapokon egy végleges perrend alkotása lehetővé válik: az alaki igazságszolgáltatás elviselhetlen bajai, a vagyonbiztosság s a közhitel érdekében, a lehetőségig orvosoltassanak. Ezen szempontból, és azon másik, nem kevéssé fontos tekintetnél fogva, hogy a Királyhágón innen és tul az alaki eljárás egységessége lehetővé váljék, a bizottság a bemutatott perrend sietős tárgyalását és elfogadását a legmelegebben ajánlja; a hozzá utasitott és kellő figyelembe vett kérvényeket pedig (összesen 29 dbot) tisztelettel visszaszolgáltatja. Kelt Pesten máj. 6-án 1868. Bónis Sámuel s. k., a jogügyi bizottság elnöke. Horváth Lajos s. k., a jogügyi bizottság előadója. *\ *) Maga a perrend külön füzetben adatott ki.