Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

64 CLXXIV. ÜLÉS. szagnak a törököktől megvédése körül szerzett érdemeiknél, valamint a magyar koronázott királyok diplomáinál fogva, bizonyos nemzeti jogok akkor is illetik, ha ez országgyűlés akármely oknál fogva nem is emelkednék azon magasabb szempontig, hogy Magyarországban a többi nemzetiségnek, a nemzetiségi elv és a nemzetek természeti joga szerint, a nemzetiség fenállására és fejlődésére oly mértékben adjon biztositékokat, a minőben azok a szerbektől a históriai jog megsértése nélkül meg nem tagadhatók, annál kevésbbé, mivel a szerb nemzeti privilégiumok az 1790: 27. sz. által is annyiban el vannak ismerve, in quantum fundamentalibus regni legibus non adversantur. „De a szerb ügy formai oldalról különös tárgyalást és eldöntést érdemel és kivan. A szerb nemzet eddig nem csak egyházi-iskolái, hanem nemzeti-politikai ügyeit is a nemzeti congressusokon tárgyalta és rendezte, igy 1790. és 1861-ben. „E congressusokat a magyar királyok hivták össze, kik megígérték, hogy az ott hozott határozatokat, a mennyiben politikai természetűek lesznek, a magyar országgyűléshez fogják terjeszteni. A most uralkodó és megkoronázott magyar király is kegyeskedett 1861-ben mind az egybehívott nemzeti congressusnak, mind a congressustól kiküldött deputationak, mely a congressus határozatait terjesztette fel, megigérni, hogy e határozatokat királyi, vagy alkotmányos stylusban szólva, kormányjavaslatban fogja a magyar országgyűlés elé terjeszteni. 0 felsége 1861-ki, az országgyűléshez intézett legmagasb királyi leiratában is az országgyűlés különös figyelmét a szerb ügyre forditani kegyeskedett azon reményben, hogy az országgyűlés az illető királyi javaslatot kellő megfontolásra veendi, vagy hogy maga fog országgyűlési initiativájával e tekintetben javaslatot tenni. „Mindebből következik: „1. Hogy a szerb nemzeti congressus nemzeti-politikai tényező, és a nemzet kívánalmainak és követeléseinek olyan orgánuma, hogy azt se a kormány, se az országyülés külön tekintetbe vétel és különös tárgyalás nélkül nem hagyhatja, hogy annak határozatait csak ugy mellékesen más, habár rokon tárgyhoz csatolni nem lehet. ,,Mig a szerb nemzeti ügy a nemzeti congressus határozatainak alapján, a mennyiben azonban ennek határozatai jóvá nem hagyathatnának, más congressusok meghallgatásával és megegyezésével el nem döntetik, addig a szerb nemzet folyvást congressusát fogja egyedüli orgánumának tekinteni, és nemzeti jogait reclamálni. „2. Hogy e kormány, mely ő felségével való kiegyezkedés utján keletkezett, köteles ő felségének adott királyi szavát és kötelezettségét a szerb nemzet irányában respectálni, mint ezt más ügyekben is tette, hogy tehát köteles a király szavát beváltani, és mint maga is megígérte, ez ülésfolyam alatt az illető javaslatot a ház elé terjeszteni. „3. Hogy ezen országgyűlés is köteles respectálni a szerb nemzetet, és annak orgánumát, a szerb nemzeti congressust, köteles tehát e congressus határozatait is külön és kellő tárgyalás alá* venni, javaslatot pedig e tekintetben, ha a kormáuy ilyent a kellő időben nem terjesztene a ház elé,- oly módon készíttetni, a mint ezt a fpntosabb ügyek kivánják, t. i. regnicolaris deputatio által. „Én a CXLII-dik ülésben indítványt tettem, hogy ez ügyben regnicolaris deputatio küldessék ki, de ez indítvány még nem került a napirendre.