Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

CLXVI. ÜLÉS. 31 Mindezen irományok kinyomatása s a képviselők közt leendő kiosztása elrendeltetett, a kérdéses ügynek tárgyalása a f. évi november hó 2-kán tartandó országos ülésben napirendre tűzetvén. 1262. B. Wenckheim Béla belügyminiszter a f. hó 21-kén tartott országos ülésben a kormánynak Hevesmegye irányában követett eljárását illetőleg a minisztériumhoz intézett interpellatióra a következőkben válaszolt : „A Heves vármegyébe kiküldött kir. biztosra vonatkozólag a képviselőháznak f. hó 21-kén tartott ülésében két interpellatió intéztetett a kormányhoz. „Az egyikben igen t. Kovách László képviselő ur azon kérdéssel fordul a kormányhoz, hogy miután a kormány rendeletének, melytől Hevesvármegye az engedelmességet megtagadta, most már elég van téve, vajon szándékozik-e és meddig szándékozik a minisztérium Hevesmegye önkormányzati jogának gyakorlatát felfüggesztve tartani ? ,.A másikban Almásy Sándor képviselő ur azt kívánja a kormánytól, hogy Hevesvármegye irányában követett azon eljárását, melylyel annak bizottmányi üléseit kir. biztos által felfüggesztette, igazolja. „Engedje meg a t. ház, hogy ezen interpellatiókra külön és pedig elsőben Almásy Sándor ár inttrpellatiójára adhassak a kormány nevében választ. ' . „Méltóztatnak emlékezni külföldön élő hazánkfiának, Kossuth Lajosnak a váczi választókhoz intézett levelére, a melyben politikai hitvallását előadván, azon elvet állitá föl, hogy a felséges uralkodóház s hazánk önállósága összeférhetlenek. „Nem szükség mondom s bizonyítanom — mert ez által csak gyengédtelenséget követnék el a t. ház törvényes s alkotmányos érzülete ellen — hogy azon elv homlokegyenest ellenkezik a nemzet egyik legfontosabb alaptörvényével, a pragmatica sanctióval, ellenkezik az 1848-dik évi törvények szellemével, irányával, mely törvényeknek bevezetése is kiemeli a pragmatica sanctió által velünk válhatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyainkat, s a mely törvény 18-dik czikkének 6. §-ában és a sanctió pragmaticánál fogva megállapított s az uralkodó ház közösségében lévő birodalmi kapcsolatra nézve óvó és torló rendszabályokat állított föl, szóval az érintett váczi levélben oly elv van hirdetve, a melyet lehetetlen volna érvényesíteni a nélkül, hogy összes közjogi állapotaink fel ne forgattatnának. „A kormánynak felelősség terhe mellett kötelessége levén a törvények és az alkotmány épsége felett őrködni, nem türheté, hogy szabadon hirdettessenek és terjesztessenek oly elvek és tanok, a melyek a koronás király és az ország alkotmánya iránt tartozó hűséggel ellentétben állanak, s ez okból az érintett levelet lefoglaltatta. „E közben Eger városa azon megfontolatlan lépést követte el, hogy egy Kossuth Lajoshoz intézett bizalmi szavazatban helyezlését fejezte ki kivétel nélkül mindazok iránt, a mik Kossuth Lajosnak különböző nyilatkozataiban foglaltattak, s ez által azon következtetésre nyújtott alapot, hogy magáévá tévé azon elvet is, a mely a, váczi levélben politikai hitvallásának alapját, kiindulási pontját képezte. „A kormány előtt két utállott nyitva: vagy a törvény sorompóidé állítani azokat, kik oly elvek követőinek vallják magokat, a melyek a koronás fő és az alkotmány iránt tartozó hűség fogalmaival egybe nem férnek; vagy pedig az első sikamlás ellenében enyhébb rendszabályt alkalmazva, egyszerűen megsemmisíttetni az erre vonatkozó végzést, a mely az érintett okon kívül még azért is törvény"