Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

32 CLXV1. ÜLÉS. telén, mert ily politikai kérdések discussiója által a nevezett község túllépte a ko­rábbi százados gyakorlat által részére kitűzött azon hatáskört, melyet az 1848. XXIV. t. ez. is változatlanul fentartott. „E rendelet végrehajtását a kormány nem bizhatá másra, mint az illető me­gyére, a melyet különben is a mezővárosok és községek feletti felügyelési jog az 1848. XXIV. t. ez. értelmében is megillet. Már csak azért is kellé a megyéhez for­dulnia, mert a megyék a végrehajtó hatalom rendes közegei. „Ezen felül semmi sem volna annyira képes a bureaucraticus centralisatio­nak utat törni, mint ha a megyék a törvények és a törvényes rendeleteknek vég­deletéknek végrehajtására elégteleneknek tűnnének föl. „Miután azonban Hevesmegye a rendelet végrehajtását Eger városa irányá­ban nem csak megtagadta, sőt ez ügybeli felterjesztésében a nevezett város törvényte­len eljárását egyenes védelme alá is vette, a kormány előtt nem maradt más ut nyitva, mint a rendelet végrehajtását, a korábbi gyakorlatokhoz képest, királyi biztos által eszközölni, a kit ő felsége a felelős kormány előterjesztésére nevezett ki, és a kinek eljárásáért a kormány felelős. „Ez volt czélja és indoka Hevesmegye ellen követett eljárásunknak : nem tűrni, gátat vetni oly elvek nyilt pártolásának, a melyek a koronás fő, a törvény s alkotmány iránti hűséggel össze nem egyezhetők, élét venni oly veszélyes elvek elterjedésének, melyek összes közjogi viszonyainkat halomra dönthetnek; minda­mellett nem alkalmazni a törvény szigorát mindaddig, a mig a-baj enyhébb rend­szabályokkal is orvosolható. „A kormány teljes tudatával bir annak, hogy csak szigorú kötelességét tel­jesítette, és hogy, a történtekkel szemközt közönynyel viseltetvén, miután nem csak tetteiről, hanem mxüasztásáért is felelős, oly hanyagságot és mulasztást követett volna el a haza nyugalma és az alkotmány épsége ellen, mely fölött őrködni hi­vatva van, melyet se felséges urunk, se a ház fóruma, se saját lelkiismerete előtt nem birna igazolni. „A mi a Kovách László képviselő ur által tett másik interpellatiót illeti, azon kérdésre nézve: „mikor szándékozik a kormány Hevesvármegyéből a királyi biztost visszahívni ? K erre a királyi biztos kiküldetésének indokában és czéljá­ban, melyet előterjeszteni bátor voltam, az előleges válasz már benfoglaltatik ; és ez az, hogy mihelyt aczél, melyért a királyi biztos kiküldetett, el lesz érve— a mint hivatalos tudomásom szerint már el is van érve, és ekként már csak bevárom a ki- -> rályi biztos végleges jelentését, hogy ez érdemben a legfelsőbb helyre a kellő fel­terjesztést megtehessem — a kormány a királyi biztost legközelebb visszahivandja, s örömmel fogja a közigazgatást s a törvények végrehajtását nemes Hevesmegye bi­zottmánya kezeibe ismét visszaadni." Vita támadván az iránt, vajon a ház belebocsátkozzék-e a miniszteri felelet tárgyalásába a nélkül, hogy azt napirendre kitűzné, miután a ház az ily módon feltett kérdést szavazattöbbséggel elfogadta, a feltett kérdés folytán szavazat­többséggel a miniszteri felelet azonnali tárgyalása elhatároztatott. 12G3. Csiky Sándor Eger városának képviselője a belügyminisztériumhoz a szavazást megelőzőleg következő interpellatiót intézett : „Folyó év és hó 21-én két rendbeli, megoldást váró kérdés intéztetett a bel­ügyi kormányhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents