Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.

Irományszámok - 1865-159. A központi bizottság jelentése az államadóssági törvényjavaslatról

. CLIX. SZÁM. 37 vállalandó évi járulék szabad egyezkedés által lesz, és pedig a quota meghatározásával s a vámszövetség megkötésével egyidejűleg, megállapítandó: a bizottság indokolásának alig van más tárgya, mint maga az összeg mennyisége. Sőt e téren is megkönnyité munkáját a törvény, mely, közvetve bár, de mégis határozott ezen irányban is. Hiszen, megjelölvén a vállalás czélját, ez által megszabá annak mér- tekét. A törvény igy szól: „Kész az országgyűlés azt, mit tennie szabad s mit az ország önállása s alkotmányos jogainak sérelme nélkül tehet, a törvény szabta kötelesség mértékén tul is, méltányosság alapján, politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, miket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, ő felsége többi országainak jólléte s azzal együtt Magyarországé is össze ne roskodjon s a lefolyt nehéz idők káros következményei elhárittassanak." A törvény e szavaiból önként következik, hogy a Magyarország által átvállalandó tehernek akkorának kell lenni, hogy általa ő felsége többi országainak jólléte megmentéssé!^ az összeroskadástól. Nagyobb indokolatlan lenne, kisebb meg a czélt nem biztosítaná. Nagyobb hát sernmikép sem lehet, de kisebb csak ugy, ha akkorát épen nem birnánk el. A központi bizottság a rendelkezésére állott adatokból is meggyőződött •; ról, hogy az általa átvállalás végett alább ajánlandó összeg Magyarország által, erőfeszítéssel bár, de mégis megbírható, és hogy az nem nagyobb a czél által megkívánt összegnél. De mert más részről arról is meggyőződött, hogy nagyobb terhet, habár a czél végett szükséges lenne is, hazánk nem birna el: helyeselte annak egyezményileg lett megállapítását, hogy az egyezkedett felek által együtt sem bírható teher megkönnyebbitessék, de megkönnyebbittessék az államhitelezők jogsérelme nélkül. A bizottság által a fönebbiek alapján ajánlott módosítások ím e következők: 1. Ajánlja a törvényjavaslat fejezetének következő módon megváltoztatását: „Törvényjavaslat az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról." E módosításnak czélja az, hogy teljes öszhangzat létesíttessék e törvényjavaslat czime s az 1867. XII. t. ez. azon pontja között (67), a mely már előre megszabta az államadósságok terhében részesülés módját. A fejezet im ez ajánlott módosításának megfelelően lennének aztán módositandók a törvényjavaslatnak bevezető sorai is, a mikor következőleg állanának azok: „Az államadósságok után az 1867-iki XII. t. ez. 53 és 54. §-aiban kikötött föltétel alatt és módon elvállalandó évi járulék iránt az idézett t. ez. 55-ik §-ban érintett előleges értekezés a magyar korona országainak s ő felsége többi országainak küldöttségei közt megtartatván, miután az egyezméuy, mely e tárgyban a magyar felelős minisztérium és ő felsége többi országainak minisztériumai által ugyanazon törvény 61 és 67-ik §-a szerint" ... Többiben maradna a szerkezet. 2. Végképen kihagyatni ajánlja az Wíf, ezzel összefüggésben az 5-dik s a 2-ik §-kat. Indokai következők: Az 1-ső és 2-dik §-ok aggodalmat költhetnének a bennök foglalt fentartások által. Ez aggodalmat könnyen növelhetné azon körülmény, hogy az 1-ső § oly megállapításokat is tartalmaz, melyek nem lehetnek helyökön oly törvényjavaslatban, mely csak azon évi járulékról kivan intézkedni, melyet az államadósságok után a magyar korona országai fognak elvállalni. Ide járul, hogy ugyanazon §-ban 1868-ra közel 6 millióval nagyobb teher rovatnék hazánkra, mint a mekkorát viselne az később. E nagyobb teher vállalását nem találta a központi bizottság eléggé indokoltnak a netán származható hiánynak az 5-ik §. állapitmánya szerinti fedezhetésével, és pedig annyival inkább nem, mivel több mint másfél millió érezben lenne abból fizetendői Az emiitett §-ok kihagyásával a 3-ik még következőleg lenne szerkesztendő: „1867-ki jan. 1-től kezdve a magyar korona országai az eddigi államadósságok kamatainak fedezéséhez29.105,000 frtnyi állandó, további változás alá nem eső évi járulékot fizetnek, ebből 11.756,000 frtot érez pénzben." 3. A 4-ik §-ban azt, a mi a dolog természetéből úgyis következik, egyenesen is kifejeztetni óhajtotta volna a központi bizottság, megmondva, hogy ez abban emiitett törvényjavaslat a birodalmi, tanács elé leszen terjesztendő.