Képviselőházi irományok, 1865. III. kötet • 137-192. sz.
Irományszámok - 1865-151. Kossuth Lajos nyilatkozata ugyanazon ügyben
CLI. SZÁM. 23 a ház egyik tagja, mint olyan ellenében, puszta üldözésre és merő zaklatásra mutatna; és hajlandó azt a bizottság a közvádló tiszti kötelességeiből folyó olyan törekvésnek tekinteni, melynek czélja nem €gyéb, mint érvényt szerezni a törvénynek minden irányban. És.igy, a mennyiben a mentelmi jog nem abban áll, hogy a ház tagjai a törvényes eljárás alól egyátalában elvonatván, magának a törvénynek fölötte álljanak .* a bizottság abban a véleményben van, hogy mondja ki a ház határozatilag : miszerint nem ellenzi, hogy Böszörményi László képviselő ellen, a királyi ügyek igazgatója, mint ez idő szerint egyszersmind közvádló kérelméhez képest, az állítólagos sajtóvétség alapján, a vizsgálat, illetőleg közkereset, a törvény korlátai között megindittathassék. • Kelt Pesten, október 25-én 1867. Perczel Mór, s. fe. a bizottság elnöke, ; Horváth Lajos, s. k. a bizottság tJőadója. 151. szám. (CLXVI. ÜLÉS, 1261 JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Tisztelt elnök úr! A magyar időszaki lapok országgyűlési tudósításaiban olvasom a királyi ügyek igazgatójának, Ráth Károly úrnak elnök úrhoz intézett, sa képviselőház október 18-kai ülésében felolvasott azon hivatalos megkeresését, mely által a képviselőháztól engedelmet kér, hogy Böszörményi László képviselő úr, mint a „Magyar Újság" czimü napilap felelős szerkesztője, a váczi választókhoz képviselővé lett megválasztatáson! alkalmából intézett levelemnek a nevezett lapban közzététele miatt sajtóvétségi vizsgálat s illetőleg közkereset alá vétethessék. Ezen megkereső levélben a „Magyar Újság" kiadójának s felelős szerkesztőjének feleletre vonatása a következő, szóról szóra idézett előadással indokoltatik : „Azon lényeges körülmény, hogy a szerző (tudniillik én) ezen (a váczi választókhoz írott) levelét sajtó utján közzététetni szándékolta volna, kinyomozható nem volt, s igy azon vélelem, hogy ezzel a szerző akaratán kivül visszaélés ne történt volna, lerontva nem levén :..... a körülmények eme helyzetében előáll a sajtótörvény 33-dik §-a." Ezen lényegesnek tekintett körülmény iránt, mely a megkeresés alapjául vétetett fel, a fenforgó kétség eloszlatásának erkölcsi kötelessége engem, mint a panaszlott levélnek szerzőjét, illet. Miszerint tehát a képviselőház a kért engedelem ügyében a tényállás teljes ismeretével határozhasson : Van szerencsém elnök urat tisztelettel értesíteni, hogy többször emiitett levelemnek a „Magyar Ujság"-ban közzétételével semminemű visszaélés nem követtetett el, mert én magam küldöttem meg a „Magyar Újság" szerkesztőjének, közzététel végett, kérdéses levelem másolatát; ugy hogy a közzététel egyenesen akaratommal és szándékom szerint történt.
