Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

LXIX. SZÁM. 77 II. A hadügy annyiban, a mennyiben mind az, mi ő felsége egész hadseregének, és igy a magyar hadseregnek is vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, ő felsége mint legfőbb hadparanesnok által a IV-ik pontban előadandó módon fog intéztetni. Ellenben magának tartja föl az ország az intézkedést a hadügyre vonatkozólag minden egyebekben, magának tartja föl jelesen: a) a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését, az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek s a szolgálati időnek meghatározását, ugy szintén a katonaság elhelyezését s élelmezését illető intézkedéseket eddigi törvényeink alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében. b) A védelmi rendszernek megállapítását, melynek ujabb szabályozása vagy átalakítása Magyarországra nézve azontúl is mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével fog megtörténhetni ; végre c) Saját törvényhozása, illetőleg kormányzata utján az intézkedést a magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon magyarországi polgári viszonyai, jogai s kötelességei felett, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak. III. A föntebbiekre szükséges költségek menynyiségének megállapítása. Mire nézve meghatároztatván időnként az 5-dik szakaszban leírandó módon az arány vagy hányad, a melyben ezen költségekhez Magyarország járulni fog, az évenként szükségelt összegek meghatározása a IV. szakasz értelmében egyetértőleg fog eszközöltetni. Ezen összegnek miként kezeléséről is az emiitett IV. szakasz határoz; de az iránt, hogy mi módon vettessenek ki és hajtassanak be, Magyarországra nézve egyedül a magyar törvényhozás s illetőleg a magyar felelős minisztérium fog intézkedni. Magyarországot sem a külügy, sem a hadügynek olyan költségei, melyeket ő fölségének többi országai és tartományai, mint a német szövetség tagjai, tartoznak viselni, nem illetik. Magyarországnak minden egyéb államköltségeit a magyar felelős minisztérium előterjesztésére a magyar törvényhozás teljesen függetlenül fogja elhatározni, s azokat, valamint minden egyéb adókat is, a magyar minisztérium saját felelőssége mellett hajtja be és kezeli. IV. 1861-dik évi első föliratunkban kimondottuk, hogy az örökös tartományok alkotmányos népeivel csak ugy mint önálló szabad nemzet más önálló szabad nemzettel, függetlenségünk teljes megóvása mellett vagyunk hajlandók esetenkintérintkezni. Ezen elv meghatározása mellett a külügy s a hadügy meghatározott részeire és az ezekre" szükséges költségekre nézve az egyetértő intézkedés következőleg lesz eszközlendő: A) A törvényhozásra teendőket illetőleg : A magyar korona országainak és ő fölsége többi országai és tartományainak minisztériumai kölcsönös értekezés folytán elkészítik az egyértelmű javaslatokat, és azokat, vagy ha megegyezni nem tudtak volna, az eltérő javaslatokat és az azokra vonatkozó észrevételeket és ellen észrevételeket — mindenik az illető törvényhozás elé terjeszti. A törvényhozások önállólag tanácskoznak felettök; meghatároztatván, hogy egy és ugyanazon országgyűlés két háza között, nehogy túlságos izenetváltások által az idő elpazaroltassék, minden egyes esetben csupán két izenetváltásnak van helye. Ha ily utón nem jött a két ház között egyetértés létre, a kettőnek tagjaiból szabad választás utján a törvény által meghatározandó arány szerint egy országos küldöttség alakittatik, mely a kérdéses pontok felett, — ha egyetértés létre jönni nem tudott — tagjai absolut többségének szavazatával határoz, és igy létrejött határozata az őt kiküldött országgyűlésnek bejelentetvén, annak megállapodásává válik. Határozatait a két törvényhozó testület az illető minisztériumok által közli egymással. Ha Magyarország gyűlése és ő fölsége többi országai és tartományai ezen ügyekre nézve