Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

78 LXIX. SZÁM. jogosult, teljesen alkotmányos törvényhozó testületében létrejött megállapodás eltér egymástól, mindenik választ a paritás elve alapján saját kebeléből egy javaslatkészitő küldöttséget, mely két küldöttség az egyetértés létrehozását megkísérti s a javaslatot, vagy ha egyező értelemre nem juthatott, .az eltérő javaslatokat további tárgyalás és megállapodás végett az őt kiküldött testülethez beadja. E küldöttség fölváltva Pesten, vagy ő fölsége többi országai és tartományainak önmaguk által ő fölsége beleegyezésével kijelölt valamely városában jön össze. Ezen küldöttség javaslata felett ugyanazon egy országgyűlés két háza már csak egy izenetet válthat, s ha egyetértés nem jött létre, a nevében határozó országos küldöttség megválasztásának kell bekövetkeznie. így kelt ujabb határozatait a két törvényhozó testület ismét illető minisztériuma által közli egymással. - Az országos küldöttség, mint a javaslatkészitő küldöttség, önmaga választja elnökét, tollvivőit stb., és mindeniknek ülései nyilvánosak. Megjegyezzük végül, hogyha mind a magyar korona országaiban, mind ő felsége többi országai és tartományaiban érvényre jut amaz Angolhonban gyakorlatban lévő alkotmányos elv, . hogy a felsőház a budgetet egészben elvetheti ugyan, de egyes tételeiben nem módosíthatja azt : az előadott eljárás épen azon tárgyra, a költségekre nézve, mely minden évben rendszeresen elő kell, hogy forduljon, jórészt sohasem lévén az országgyűlés két házából választandó országos küldöttségre szükség, sokkal egyszerűbbé és rövidebbé válik. Ha ily módon egyértelmű határozat jött létre, az mindenik törvényhozó testület által ő felsége elé terjesztetvén, ha a sanctiót megnyeri, törvénynyé lesz. Azon rendkivüli esetben pedig, ha a magyar országgyűlés és ő felsége többi országai és tartományai erre jogosított törvényhozó testülete között egyetértés ily módon sem jött volna létre, mindenik fölterjeszti megállapodását a közös fejedelem elé, ki is mindkét minisztérium meghallgatása után, az egyiket vagy a másikat az eltérő pontokra nézve is szentesitheti, mely esetben az átalánosan kötelező erejűvé válik. B) a végrehajtást illetőleg : a) A külügyekre nézve a közös fejedelem az oldala mellé rendelt magyar miniszter és többi országai és tartományai hasonló minisztereinek tanácsával él. Jogában áll a közös fejedelemnek, magát ez ügyekben az uralkodó ház minisztere által helyettesittetni, ki sem Magyarországnak , sem ő felsége többi országai- és tartományainak külön minisztere nem lehet. , A Magyarországot és ő felsége többi országait és tartományait egyformán illető okmányoknál, mindkét kijelölt miniszter ellenjegyzése szükséges, mig az egyiket vagy másikat külön érdeklőknél a körülményekhez képest egyiké vagy másiké kívántatik csupán. b) A hadügyet illetőleg a közös fejedelem mint legfőbb hadparancsnok, egy főhadparancsnokság utján az országok erre megbízott minisztereinek ellenjegyzése mellett intézkedik mindazokban, mik a hadügy körében a közbiztonság szempontjából törvény által egyetértőleg kezelendőkül kijelöltettek. Magyarországon csak az oly rendeletek lévén végrehajtandók, melyek saját miniszterének ellenjegyzésével ellátva vannak.; c) A szükséges költségek a fentebb leirt módon megállapittatván, azok illető részét mindegyik minisztérium behajtja a kormányzata alá tartozó országokban, és beszolgáltatja rendeltetésükhöz képest a külügyek és a főhadparancsnokság pénztárába. Ezen pénztárok fölött az ellenőrködést, mind a magyar korona országainak, mind ő felsége többi országai és tartományainak illető minisztere gyakorolja. Az azokról szóló számadások a tör-