Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak

74 • LXIX. SZÁM. 45. Hasonló eljárás követendő minden egyéb tárgyakban is, melyek, mint közös ügyek, az érintett bizottságok köréhez tartoznak. Ezeket is a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön adja be, a bizottságok külön tárgyalják, nézeteiket egymással írásban közlik, és ha ily módon egymás­sal meg nem egyezhetnének, akkor, mint fennebb mondatott, szavazó együttes ülésben határoz­nak. Magában értetődik, hogy határozataik, a mennyiben fejedelmi jóváhagyás alá tartoznak, őfelségé­nek fölterjesztendők, s ha őfelsége által megerősíttetnek, kötelező erővel birandanak. Az ily fejedelmi jó­váhagyással megerősített határozatokat azonban ő felsége mindenik országgyűlésnek az illető külön felelős minisztérium által adatja tudtára. Azon határo zatokat, melyek a delegatiókban a. fentírt módon hozattak s ő felsége által szentesittettek, miután a magyar országgyűlésnek tudtára adattak. Magyar országban ő felsége csak a felelős magyar minisztérium által hajtathatja végre. Ugyanazért mindazon költségeket is, melyek a bizottságok ily módon hozott és szentesitett határozatának folytán Magyaros­szagra haramiának, a magyar felelős minisztérium fogja az országgyülésileg megállapított magyaror­szági budgettel együtt kivetni és behajtani. 46. Azokon kivül, a miket a közös felelős minisztérium terjeszt elő a közösügyi bizottságok­nak (delegatió), e bizottságok mindegyike bir kezdeményezési joggal, de csak oly tárgyakra vonat­kozólag, melyek, mint közös ügyek, törvény szerint szorosan e bizottságok köréhez tartoznak. Mind­egyik bizottság tehet ilynemű javaslatot, s azt a másik bizottsággal írásban közölheti. Az ekkép indít­ványozott javaslat pedig szintúgy lesz tárgyalandó, mint egyéb, a bizottságok köréhez tartozó kérdé­sekre nézve már fentebb elmondatott. 47. A bizottságok ülései nyilvánosak lesznek. 48. Az esetben, ha ő fölsége valamelyik országgyűlést föloszlatná, a feloszlatott országyti­lésnek delegatiója is megszűnik, s az ujabb országgyűlés uj bizottságot (delegatió) választ. 49. A bizottságok tagjai a törvény szerint közösökül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se adóssági követe­lés, se bűntény vagy vétség miatt, a tetten érés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül se le nem tar­tóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tetten érés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt az illető országgyűlés együtt nem létében hasonlóképen maga az illető bizottság rendelkezik. 50. Ha az egyik vagy másik bizottságnak valamely tagja időközben meghalna vagy tör­vényes ítélet által fosztatnék meg szabadságától, ugy szintén, ha állásáról alapos okoknál fogva lemon­dana, az ekkép megüresedett állás az illető országgyűlés részéről azonnal betöltendő. Erre nézve leg­czélszerübb leend : hogy, midőn az országgyűlés a bizottságot megválasztja, válaszszon a kitűzött szá­mon felül egyszersmind póttagokat is, meghatározván egyúttal azon sort, mely szerint a póttagok a megürült állásra az illető bizottság elnökeáltal meghívandók. 51. Lemondás esetében a lemondás okainak alaposságáról s a lemondás elfogadásáról az il­lető országgyűlés vagy annak együtt nem létében az illető bizottság fog Ítélni. 52. A mi a közös minisztérium felelősségét s annak L módját illeti: mindenik bizottságnak joga leend oly esetekben, midó'n az alkotmányos törvények megsértése miatt szükségesnek látja, a közös minisztériumnak vagy e minisztérium egyes tagjának perbefogását iditványozni, s ezen inditványát írásban a másik bizottsággal is közölni. Ha apörbefogást mindenik bizottság elhatározza, vagy, ha az, az eltérő vélemények miatt, a fentebbiek szerinti szavazó ülésben többséggel elhatároztatik: e határo­zat azonnal jogérvényesnek tekintendő. 53. Az ily módon elhatározott pörnek bírósága következő módon lesz alakítandó: minde­nik bizottság, nem ugyan saját kebeléből, hanem azon országoknak, melyeket képvisel, független ál­lású s törvénytudó polgáraiból külön-külön 24 tagot hoz javaslatba. Mindenik bizottság birni fog azon joggal, hogy a másik bizoltság által javaslatba hozott 24 tag közöl 12-őt okadás nélkül, kitörölhet. A

Next

/
Thumbnails
Contents