Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-69. Jelentése a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottságnak
LXIX. SZÁM. 75 *. vádlottaknak szintén joguk van együtt és öszszesen tizenkét tag kitöröltetését követelni, ugy mindazonáltal, hogy a megmaradt tagok számában mindenik bizottság választott bíráinak száma egyenlő legyen. S az igy fenmaradt tagok lesznek a pörnek birái. 54. Azon fentebb körülirt közös tárgyakon kivül, melyeket, a pragmatica sanetióból kiindulva, tekintettünk közösen elintézendőknek, vannak még más nagyfontosságú közügyek, melyeknek közössége nem foly ugyan a pragmatica sanetióból, de a melyek, részint a helyzetnél fogva, politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva, czélszerüebben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint -szorosan elkülönözve. 55. Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmányos állásánál fogva, oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelhetik. 56. De kijelentettük már ezen országgyűlésen is a legmagasabb trónbeszédre felküldött válasz föliratunkban, hogy: „ha a valóságos alkotmányosság hazánkban is, ő felsége többi országaiban is minélelőbb tettleg életbe lép, készek vagyunk, mint már 1861. évi föliratunkban is nyilvánítottuk, azt a mit tenni szabad s önállásunk és alkotmányos jogaink sérelme nélkül tehetünk, a törvényszabta kötelesség mértékén túl is, méltányosság alapján, politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, miket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, ő felsége többi országainak jólléte s azzal együtt a miénk is össze ne roskadjon, s a lefolyt nehéz időknek káros következései róluk és rólunk elhárittássanak." 57. E tekinteteknél fogva tehát, s egyedül ezen alapon, kész most is az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, ő fölségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni. Ezen egyezkedés által lesz az is meghatározandó, hogy azon rész, melyet Magyarország az államadósságokból elvállal, mikép kezeltessék. 58. Jövendőre nézve pedig közös lesz a hitelügy oly esetekben, midőn mind Magyarország) mind ő fölségének többi országai, a fenforgó körülmények között saját érdekökben, czélszerünek látandják valamely uj kölcsönt együtt s közösen venni föl. Ily kölcsönöknél mindaz, a mi a szerződés megkötésére s a felvett pénznek miként használására és visszafizetésére vonatkozik, közösen fog elin- >•' téztetni. De annak előleges elhatározása, hogy valamely kölcsön közösen vétessék-e föl, Magyarországra nézve, minden egyes esetnél, a magyar országgyűlést illeti. 59. Egyébaránt ünnepélyesen kijelentjük e helyen is, hogy a valóságos alkotmányosság azon alapelvénél fogva, miszerint az országot saját beleegyezése nélkül adóssággal terhelni nem lehet, jövendőre sem fogunk semmi oly államadósságot Magyarországra nézve kötelezőnek elismerni, melynek fölvételéhez az országnak törvényszerűen s határozottan kijelentett beleegyezése hozzá nem járult. 60. A kereskedelmi ügyek közössége sem foly a pragmatica sanetióból; mert annak értelmében a magyar korona országai, mint a fejedelem többi országaitól jogilag külön álló országok, saját felelős kormányuk és törvényhozásuk által intézkedhetnének s vámvonalok által szabályozhatnák kereskedelmi ügyeiket. 61. Miután azonban közöttünk és ő fölsége többi országai között az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak: kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egy részről a magyar korona országai, más részről ő fölségének többi országai között időnként vám- és kereskedelmi szövetség köttessék. 62. E szövetség állapítaná meg azon kérdéseket, melyek a kereskedelemre vonatkoznak, s meghatározná az egész kereskedelmi ügy kezelési módját. 63. A szövetség megkötése kölcsönös alku által történnék, oly módon, mint két egymástól jogilag független országok hasonló egyezkedései által történnek. A két fél felelős minisztériumai közös egyetértéssel készítsék meg a szövetségi részletes javaslatot, s terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlés elé, s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ő fölsége szentesítése alá terjesztendők. 10*
