Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-64. Inditvány a febr. 17-dikei kir. leirat tárgyában
LXIV. SZÁM. 59> e szerint a leirat tartalma nem alapíthatja meg az országgyűlés törvényhozási képességét; sőt ellenkezőleg, mind a leirat tartalmához, mind a képviseleti kormányzat kivánatához képest a jelen országgyűlés feloszlatásának, s majd egy másik országgyűlés összehívásának szüksége állott elő; mert egy részről a leiratban ki van fejezve az alkotmány helyreállítása, s meg van alakítva a felelős miniszteri kormány, s így egy részben megtörtént, minek régen országgyűlések előtt lehetett, sőt kellett volna történni, mihez képest hinnünk kell, hogy most ő fölsége királyi végrehajtői hivatása szerint a törvényes kormány által intézendi az alkotmány további életbe léptetését, ennek teljesítése végett pedig épen nincs szüksége az országgyűlés törvényhozási működésére; mert más részről a leirat — a kisebb fontosságú magántörvények rendes alkotásán kívül, ésezt megelőzőleg — rendkívüli közjogi kérdések eldöntését kívánja az országgyűléstől, melyek alapjában támadják meg az országnak az 1848-ki törvényekkel átalakitott ezredéves alkotmányát, független állami életet, mely annyi törvény és királyi eskü által biztosíttatott, annyi honfivér áldozásável védelmeztetek: ezért uralkodói érdekből is igen tanácsos, sőt szükséges, hogy e rendkivüli kérdések felett, a nép jövőbeli megnyugvása, a keletkezendő határozatok állandósága végett is, egy másik országgyűlés határozzon a jelenlegi helyett még akkor is, ha ez a törvényhozási képességet megnyerhetné, egy másik országgyűlés, melynek alapját, törvényhozási képességét a helyreállított teljes alkotmányos élet adja meg, melynek egybehivása előtt nyerjen alkalmat a nép, hogy 18 évi elnyomás után a köztörvényhatósági élet és szabad sajtó jótékonysága alatt magát némileg tájékozhassa a legdrágább érdekeit fenyegető rendkívüli átalakulás iránt, melyről a múlt választások alkalmával sejtelme sem lehetett, s igy a körülmények lehető ismeretével vegyen részt a választásokban. Ezen okoknál fogva a feliratban kéressék meg ő fölsége, hogy a jelen országgyűlést feloszlatni, s az alkotmány teljes életbe léptetése után uj országgyűlést egybehívni méltóztassék. Pest 1867, február 23-án. , Beadja: Böszörményi László, s. k. Szabolcs megyei N.-Kállói kerület képviselője. — László Imre, s. k. Közép-Szolnok és Tasnádi ker. képviselő. — Csanády Sándor, s. k. Bihar megye B.-Ujfalusi ker. képviselő. — Vidats János, s. k. Torontál megye Tisza-Hegyesi ker. képviselője. — Patay István, s. k. Debreczen városának Czegléd és Varga utczai ker. képviselője. — Markos István, s. k. Máramaros megye Huszt ker. képviselő. — Vállyi János, s. k. Szatmár megye Fehér Gyarmat ker.. képviselő. — Kállay Ödön, s. k. Szabolcs megye Nádudvari ker. képviselője. — Madarász József, s. k. Fehér megye Sárkeresztúri választó ker. képviselője. — Almásy Sándor, s. k. Heves megye Fügedi ker. képviselője. — Bobory Károly, s. k. Czegléd városi képviselő. — Csiky Sándor, s. k. Eger városa képviselője. — Oláh Miklós, s. k. Hajdu-Nánási választó kerület képviselője.