Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-65. Miniszteri előterjesztés az 1867-dik évi közterhekről

•-• «0 LXV. SZÁM. ... Ö.5. szám. (XCV. ÜLÉS, 636. JEGYZŐKÖNYV! PONT.) Miniszteri előterjesztés az 1867-dik évi közterhekről. A közigazgatás átvétele, szervezetének átalakitása, és a teljes alkotmányosságra való átme­netel annyi nehézséggel jár, hogy a minisztérium, a jelen évre — a melyből két hónap már úgy is elmúlt — rendes költségvetést elő nem terjeszthet: ennélfogva, hogy az állam kiadásaira, és a közigaz­gatás szükségeinek fedezésére megkivántató összegek rendesen befolyjanak: a minisztérium, a mindenek előtt sürgős elintézést kivánó ügyek közé sorozza, az országgyűléstől fölhatalmazást kérni a felelős minisztérium számára az iránt, hogy a jelenben fenálló adózási rendszert a jelenév végéig fentarthassa a befolyt összegeket a fenakadás nélkül fedezendő beligazgatási költségekre, s a magyar korona országai és ő felsége többi országai által közösen viselt kiadásokra fordithassa, a tényleg fenálló gya­korlati szabályok szerint, az utóbbiakra nézve mindazáltal az országgyűlési megállapodások után s .azok értelme szerint eszközlendő betudás, illetőleg leszámolás fentartása mellett. A minisztérium meg van arról győződve, hogy az alkotmányos állapotok megszilárdítására czélszerübb eszköz nem lehet, mint ha az országgyűlés — tekintetbe véve az átmenet nehézségeit — mielőbb oly fölhatalmazásokkal látja el a felelős kormányt, melyek a közigazgatás folyamának meg­zavarása nélkül teszik lehetővé az alkotmányos viszonyok gyors kifejtését és biztosítását. Ennélfogva az 1867-diki közterhekre nézve van szerencséje a minisztériumnak a következő határozati javaslatot a tisztelt képviselőház elé terjeszteni: Határozati javaslat az 1867-dik évi közterhekről. 1. Miután azon nehézségek, melyek a teljesen alkotmányos kezelésre való rögtöni átmenetet lehetetlenné teszik, egyátalában meg nem engedik, hogy az adórendszer— mely bővebb megfontolást és hosszabb tárgyalást igényel — azonnal megállapittassék, s már a folyó 1867-dik évre rendszeres költségvetés terjesztessék elő, s annak folytán az országgyűlés a szükséges adókat megszavazhassa; nehogy addig is, mig ez megtörténhetik, a közigazgatás pénzhiány miatt megakadjon: a ház ezennel megbízza, és előre meghatalmazza a minisztériumot: hogy a már ezen évre kivetett adókat, s az előbbi évekről fenmaradt és az adózók lehető kímélésével behajtandó hátralékokat Magyar- és Erdélyország területén behajthassa; a közvetett adókat, illetékeket és államegyedáruságokat fentarhassa; a begyült pénzeket az ország közigazgatási kiadására és az országgyülésileg megállapítandó közös költségekre fordithassa, a folyó év lefolyta után azonnal adandó számadás és kölcsönös beszámitás mellett; egy szóval az ország állami jövedelmeinek beszedéséről, s azok mértékéig az állam szükségeinek pontos fedezéséről saját felelősége alatt gondoskodjék, és ezen eljárásában, a mennyire mulhatlanul szükséges, a tényleg fenálló gyakorlati szabályok szerint felelősség mellett eljárhasson. 2. A fenebbi meghatalmazás folytán az ország összes törvényhatóságai s azok tisztviselői személyes felelősség terhe alatt kötelesek lesznek az egyenes és közvetett adók behajtásához segéd­kezeket nyújtani s a közjövedelmeket illető miniszteri rendeleteket pontosan végrehajtani. 3. A megyei és kerületi törvényhatóságok folytonos gyakorlatában voltak azon jognak, hogy •

Next

/
Thumbnails
Contents