Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

CXXXIII. SZÁM. 275 IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogok a társulás terén. 23. §. Bármely nemzetiségű minden egyes honpolgárnak épen ugy, mint a törvényhatóságoknak, kézségeknek, egyházaknak és egyházközségeknek, jogában áll, saját erejével vagy társulás utján, alsó- közép- és felsö-iskolákat, valamint a művészet, tudomány, gazdaság, ipar és kereskedés előmozditásíra szükséges egyéb intézeteket fölállítani, evégből az egye?, honpolgárok az államkormány felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállhatnak, s összeállván szabályokat alkothatnak, az államkornány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, azt, ugyancsak EZ államkormány felügyelete alatt, nemzetiségi jogos igényeiknek is megfelelően kezelhetik. Aíily módon létrejött tan-, művelődési és egyéb intézetek — az iskolák azonban csak a tanterv átalában val) öszhangzásának feltété alatt — az állam hasontermészetü s hasonfoku intézeteivel egyenjogúak. A társulatok s az általok létesített intézetek egymás közt saját nyelvükön is érintkezhetnek. V. FEJEZET. Nemzetiségi jogok a törvénykezés terén. 24.§. Bármely nemzetiségű honpolgár, azon esetekben, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül akár felpresi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát, illetőleg, biró segélyét: sajáközségében és járási kerületében anyanyelvét, más községekben az illető község nyelvét vagy nyelvei egyikét, sajá törvényhatóságában anya- vagy a törvényhatósági jegyzőkönyv nyelvét vagy nyelvei egyikét hasznlhatja, más törvényhatóságokban csak is azoknak jegyzőkönyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét. 25. ( A biró a 24-dik §. eseteiben, éspedig: a p<ön kivüli eljárásoknál az előterjesztés vagy beadvány, illetőleg az érdeklettek nyelvén is végez és intikedik ; pöröben pedig a tárgyalást a pörben álló felek nyelvén, a tanuhallgatást, szemlét és egyéb birósági cselefeényeket a kihallgatott vagy alkalmazott személyek nyelvén, magát a jegyzőkönyvet végre a törvématósági jegyzőkönyv nyelvén, s ha ilyen több volna, közülök azon vezeti, a melyben a perben álló fek kölcsönösen'megegyeznek, s ha meg nem egyeznének, azoknak bármelyikén tetszése szerint vezeti. Az ézési végzés, a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitudható, annak anyanyelvén, máskülönben z állam hivatalos nyelvén, mint közvetítő nyelven fogalmazandó ; de minden végzést, határozatot vjy ítéletet, sőt rendkívüli esetekben a fontosb okmányokat is, a felek és érdeklettek kívánatára azofayelvén is kihirdeti vagy közli. 26 j. Ha a fél magát ügyvéd által képviselteti vagy képviseltetni köteles a felperesi ügyvéd az illető törviyhatóság nyelvét vagy nyelvei egyikét választhatja, az alperesi ügyvéd vagy ügyvé35*