Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

260 CXXXIII. SZÁM. • ;•••. A Vajdaság a magyarhoni törvényhozásban egyetemleg (collective) lesz képviselve. Kép viselőit eme törvényhozásba a területi gyűlés, a köztörvény által meghatározott számban,ez időre közvetlenül választja. Eme képviselők a szerb nemzetet mint ilyen képviselik. Önként értetik egyébiránt, hogy ők ugyanazon képviseleti jellemmel és mindazon jogokkal birnak, melyek a törvényhozó testület töb" íbi tagjait illetik. Szerémmegyének, mint a Szerb Vajdaság kiegészíti részének, a háromegy királyság országgyűlésén leendő képviseltetését ugyanez országgyűlés törvény utján határozandja meg. VI.A Szerb Vajdaság ügykezelési nyelve,ugy a közigazgatásban és törvénykezésben, mind gyűlésekben s a felsőbb hatóságokkal való érintkezésben, a cyrill helyesirásu szerb nyelv leend. A területen kivüli hasonállásu hatóságokkal való érintkezésben a viszonyosság elve alkalmazandó. A községekhez közvetlenül intézett rendeleteiket a hatóságok azon nyelven tartoznak kiadni, mely az illető község ügykezelési nyelve. A községi ügyekre vonatkozólag az ügykezelési nyelv meghatározása minden község szasbad akaratára bizatik. Kérvények és panaszok az illető területben divatozó bármely nyelven beadhatók; a gyűlésekben pedig e nyelven kivül még azon vidék nyelve is használható, melyből a gyűlés összehivatott. VII. A Szerb Vajdaságban az eddigi megyék számára külön főispánok nem fognak kineveztetni, az összes közigazgatás élén a szerb vajda állván, a ki a Vajdaság egyes részeiben mindazon jogokat gyakorlandja, melyek a főispánokat megilletik. A Szerb Vajdaság területi gyűlésének jogában áll a Vajdaság alsóbb közigazgatási és bírósági belszervezetét ő cs. k. felségének jóváhagyásával meghatározni és a szükséghez képest átalakitani. VIII. A Vajdaság számára egy külön"feltörvényszék fog felállíttatni mint másodfokú bíróság az összes Vajdaság törvénykezési ügyeiben. A Szerb Vajdaságban mind a feltörvényszék, mind pedig az elsőfokú bíróságok kiválólag görög Ítéleti hitű szerbekkel, a terület többi népességéhez aránylag azonban más nemzetiségűekkel is, töltendőkbe. IX. A harmad-foku bíróságot a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve a magyar hétszemélyes tábla, Szeremet illetőleg pedig a háromegy királyság legfelsőbb törvényszéke képezendi. X. Az illetékes legfelső, úgy közigazgatási, mint törvénykezési hatóságoknál a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve két-két, Szeremér nézve pedig egy-egy előadó ülnök legyen állandóan alkalmazva, döntő szavazattal és megkívántató mellékszemélyzettel a keleti hitvallású szerbek sorából , és pedig a közigazgatási állomásokat illetőleg a szerb vajda kijelölése folytán. XI. A szerb patriárcha méltósága a karloviczi érsekséggel válhatlanul össze van kötve és többé meg nem szüntethető. A szerb patriarchának a magyar országgyűlés felső házában közvetlenül a prímás után a háromegy királyság országgyűlésén pedig a zágrábi érsek előtt van ülése és szavazata. A görögkeleti egyház püspökei a magyar és háromegy királyság országgyűlésein a római-katholikus dioecesá" lis püspökök között a felszentelés rendje szerint ülnek és szavaznak. XII- A vajdasági szerbek politikai nemzeti létének külső jeleit képezik: a szerb czimer és a zászló. A vajdasági czimer fehér kereszt vörös mezőn négy kék kova-aczéllal. A vörös-kék-fehér szinü szerb zászló hivatalos ünnepélyek alkalmával a császári, a Vajdasághoz tartozó Bács és Bánság vidékein pedig a magyar zászló mellett kötelezőleg használandó. XIII. A vajdaság védszentje Sz. Sebők (Sabbas). Eme szerb ünnep alkalmával a Vajdaság különvallásu lakosainak tartózkodniuk kell mindazon munkáktól, melyektől a görög-keleti szerbek Sz. István napján tartózkodni kötelesek.