Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

CXXXIII. SZÁM. 259 a magyar királyi udvari kanczelláriától, Szeremet illetőleg pedig a háromegy királyság udvari dicasteriumától) közvetlenül fog függni. « A vajdasági közigazgatásnak állandó szerb nemzeti szervezete legyen. A közigazgatás élén a választott vajda álla vajdasági tanácscsal, mely a közigazgatási tárgyakban másodfokú hatóságot képez. Ezen tanácsba keleti hitű szerbek és a Vajdaságban lakó más nemzetiségű egyének aránylag alkalmazandók. III. A szerb vajdának, mint a vajdaság politikai főnökének, szabad a választása. A vajda választatik a keleti vallású szerb nemzetből, a Magyar-, Horvát-^ Tót- és Dalmátországokban és az egész katonai határőrvidéken lakó szerbek átalános congressusa által. Minthogy a szerb vajda a Vajdaságnak politikai feje is egyúttal, ez okból, és csak is addig, a mig a szerb vajda a Vajdaság politikai főnökségét megtartja, választásában aránylag részesülni fognak a Vajdaságban lakó más nemzetiségbéliek is, az eddig törvényesen bevett vallások különbsége nélkül. A választási congressuson gyakorlandó népképviseletet, ugy a szerb vajda választása módját ő cs. kir. felségének góváhagyása mellett ideiglen a szerb patriarcha, a congressus néhány jelen tagjával egyetértőleg, végleg pedig az első választási congressus fogja szabályozni. A szerb vajda választásának megerősítése ő cs. k. felségének jogai közé tartozik. A szerb vajda méltóságának legfölebb fél évig szabad betöltetlenül maradnia. A szerb patriarcha vagy helyettese köteles ez idő folyama alatt a választási congressust ő cs. kir. felsége engedelmével összehívni. A szerb vajdát csupán bebizonyitott vétség miatt lehet elmozdítani; nyugalomba pedig csak a választási congressus által is elismert tehetetlensége miatt vagy saját kívánságára lehet őt helyezni. A szerb vajda Magyarország felsőházában üléssel és szavazattalbir, méltóságra nézve pedig az ország zászlósai (Barones Regni) sorában közvetlenül a tárnok után következik. A háromegykirályság országgyűlésén a szerb vajda közvetlenül a bán után ül és szavaz. A szerb vajda a Vajdaság területi gyűlésének rendes elnöke s egyszersmind a Vajdaság nemzeti őrseregének — ha ez behozatik — főparancsnoka. A szerb vajdának, az állam-pénztárából járó s méltóságának megfelelő fizetését ő cs. kir. felsége fogja meghatározni. IV. A Szerb Vajdaság, autonómiáját területi gyűlésében gyakorolja, mely a szükséghez képest időszakonkint tartatik, s melynek hatásköre a következő: 1. A terület érdekeiben ő cs. k. felsége jóváhagyásával rendszabályokat (statuta) alkot, melyek a köztörvénynyel nem ellenkeznek; 2. Kihirdeti az ország törvényeit; 3. Ellenőrködik a Vajdaság politikai igazgatása fölött, s e tekintetben ő cs. k. felségéhez és a törvényhozó testülethez előterjesztéseket intéz; 4. A Vajdaságra eső közadót egyes járásaira kiveti, s ennek behajtásába s átszolgáltatásába befoly; 5. A terület szükségeinek fedezésére megki vántató költségeket megállapítja, kiveti, s a besze-dés és számadás módját meghatározza ; 6. A Vajdaságra eső ujonczilletéket felosztja; 7. Határozatokat hoz mindazon tárgyakban, melyek a Vajdaság javára és. szükségeire vonatkoznak. A területi gyűlés képviseletét ő cs. k. felsége jóváhagyásával ideiglen a szerb patriarcha a jelen congressus néhány tagjával egyetértve, végleg pedig a legközelebbi területi gyűlés állapitandja meg. V. A Szerb Vajdaságnak Bácsmegyére és a Bánságra nézve Magyarországgal, Szerémmegyét illetőleg pedig a háromegy királysággal együttes törvényhozása van.