Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-133. Jelentése az 1865-dik évi országgyülés képviselőháza által a nemzetiségi kérdés tárgyában kiküldött bizottság alválasztmányának

258 CXXXIII. SZÁM. B. Ildik melléklet a 133. sz. irományhoz. Az 1861-ik évben szerémi Karloyiczon tartott szerb nemzeti congressus határozatainak hiteles másolata, szerb nyelvről magyarra fordítva. Az 1861-dik évben szerémi Karloviczon tartott szerb nemzeti congressusnak határozatai. A szerb nemzet 6'cs.k. apóst, felségének 1861. évi márcz. 5-én kelt legfelső elhatározása folytán a szerémmegyei, rumai és iloki járásokból, ugy Bácsmegyéből és a Bánságból választott képviselői által 1861-diki márczius 21-én (april 2-án) szerémi Karloviczon megnyitott, s a következő napokon folytatott rendkivüli congressuson egybegyűlve, kijelenti, hogy a római császárok és magyar királyok adta kiváltságokon alapuló politikai-nemzeti jogainak biztosítását külön geographiai területben leli fel tulajdon nemzeti szervezettel és beligazgatással, melynek élén a választott szerb vajda áll, határozott autonómiával, az alkotmányos szabadság ótalma alatt, melyet a szerbek nemcsak mint egyének, hanem mint nemzet is élvezendnek. Ennélfogva az említett nemzet a szerb Vajdaság- és temesi Bánságnak Magyarországhoz, ille" tőleg Horvát-, Tót- és Dalmátországokhoz leendő, és ő cs. k. és apostoli felsége által 1860. december 27-én és f. é. január 5-én elrendelt visszakeblezése iránt e következő feltételeket terjeszti elő: I. Azon terület, melyen a szerbek többségben vannak, Magyarországban, illetőleg a horvát, tót és dalmát háromegy királyságban, ismertessék el szerb területnek „Szerb Vajdaság" nevezete alatt. Ezen terület után ő cs. k. felsége minden korra megtartja a „Szerb Vajdaság Nagyvajdája" czimét. Ezen területhez — ide mellékelt hiteles tér rajz szerint — tartozik : 1) Szerémmegyének polgári (provinzial) része, azaz: a rumai, iloki és vukovári járások; 2) Alsó-Bácsmegye a vajdaság területébe eső következő határ-községekkel a Dunától kezdve, u. m. Zenta, Zombor, 0- és Uj-Szivacz, Kula, O- és Uj-Verbász, Sz.-Tamás és Mohol; 3) A Bánság a Vajdaságba eső következő határközségekkel a Marostól kezdve, u. m. Hódos, Kolostor, Uj-Bodrog, Uj-Vinga, Fénylak, Szekuszity, Nagyfáivá, Varjas, Kétfél, Knéz, Perjámos, Szerb Sz.-Péter, O-Besenova, Vrbicza, Czernabara, Mokrin, Nagy-Kikinda, Kis-Oroszi, Klára, Kecsa, Csenej, Német, Kis-Becskerek, Mehála, Temesvár külvárosaival együtt, Frejdorf, Utvin, Román-Sz.-Mi-hály, Dinnyés, Szerb-Sz.-Márton, Ivánda, Csebza, Csakova, Maczedónia és Gád, Tyer, Tolvagia, Szoka, Denta, Sz.-Gryörgy, Kolostor, Omor, Brestye, Dézsánfalva, Kis-Zsám, Nagy- és Kis-Szrediste, Meszityt Jabuka, Vojvondince, Szabadka (Szuboticza), Podporán,.Vkjkováez. A Szerb Vajdaság bánsági területéhez tartozik mindaz, mi a íennevezett határ-községek, a katonai őrvidék, és a Tisza és 'Maros folyók közt fekszik. A pétervári, német-bánsági és szerb-bánsági ezredek, ugy a titeli zászlóalj, az illető katonai szabad községekkel együtt, a Vajdaság kiegészítő részeinek tekintendők. II. A Szerb Vajdaság önálló beligazgatással bir, mely a központi kormánytól (jelenleg tehát