Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-117. Miletics Szvetozár határozati, illetőleg törvényjavaslat a szerb nemzeti ügyben

CXVII. SZÁM. 227 A szerb vajda Magyarország felsőházában üléssel és szavazattal bir, méltóságra nézve pedig az ország zászlósai (Barones Rpgni) sorában közvetlenül a tárnok után következik. A háromegy királyság országgyűlésén a szerb vajda közvetlenül a bán után ül és szavaz. A szerb vajda a Vajdaság területi gyűlésének rendes elnöke s egyszersmind a Vajdaság nemzeti őrseregének — ha ez behozatik — főparancsnoka. A szerb vajdának, az állam-pénztárából járó s méltóságának megfelelő fizetését ő cs. kir. felsége fogja meghatározni. • IV. A Szerb Vajdaság, autonómiáját területi gyűlésében gyakorolja, mely a szükséghez képest időszakonkint tartatik, s melynek hatásköre a kökövetkező: 1. A terület érdekeiben ő cs. k. felsége jóváhagyásával rendszabályokat (statuta) alkot, melyek a köztörvénynyel nem ellenkeznek; 2. Kihirdeti az ország törvényeit; 3. Ellenőrködik a Vajdaság politikai igazgatása fölött, s e tekintetben ő cs. k. felségéhez és^ a törvényhozó testülethez előterjesztéseket intéz; 4. A Vajdaságra eső közadót egyes járásair a kiveti, s ennek behajtásába s átszolgáltatásába befoly; 5. A terület szükségeinek fedezésére megkívántató költségeket megállapítja, kiveti, s a beszedés és számadás módját meghatározza; 6. A Vajdaságra eső ujonczilletéket felosztja; 7. Határozatokat hoz mindazon tárgyakban, melyek a Vajdaság javára és szükségeire vonatkoznak. A területi gyűlés képviseletét ő cs.k. felsége jóváhagyásával ideiglen a szerb patriarcha a jelen congressus néhány tagjával egyetértve, végleg pedig a legközelebbi területi gyűlés állapitandja meg. V. A Szerb Vajdaságnak Bácsmegyére és a Bánságra nézve Magyarországgal, Szerémrnegyét illetőleg pedig a háromegy királysággal együttes törvényhozása van. A Vajdaság a magyarhoni törvényhozásban egyetemleg (collective) lesz képviselve. Képviselőit eme törvényhozásba a területi gyűlés, a köztörvény által meghatározott számban, ez időre közvetlenül választja. Eme képviselők a szerb nemzetet mint ilyent képviselik. Önként értetik egyébiránt, hogy ők ugyanazon képviseleti jellemmel és mindazon jogokkal birnak, melyek a törvényhozó testület többi tagjait illetik. Szerémmegyének, mint a Szerb Vajdaság kiegészítő részének, a háromegy királyság országgyűlésén leendő képviseltetését ugyanez országgyűlés törvény utján határozandja meg. VI.A Szerb Vajdaság ügykezelésinyelve,ugy a közigazgatásban és törvénykezésben, mind a gyűlésekben s a felsőbb hatóságokkal való érintkezésben, a cyrill helyesirásu szerb nyelv leend. A területen kivüli hasonállásu hatóságokkal való érintkezésben a viszonyosság elve alkalmazandó. A községekhez közvetlenül intézett rendeleteiket a hatóságok azon nyelven tartoznak kiadni,, mely az illető község ügykezelési nyelve. A községi ügyekre vonatkozólag az ügykezelési nyelv meghatározása minden község szabad akaratára bizatik. Kérvények és panaszok az illető területben divatozó bármely nyelven beadhatók; a gyűlésekben pedig e nyelven kivül még azon vidék nyelve is használható, melyből a gyűlés összehivatott. VII. A Szerb Vajdaságban az eddigi megyék számára külön főispánok nem fognak kineveztetni, az összes közigazgatás élén a szerb vajda állván, a ki a Vajdaság egyes részeiben mindazon jogokat gyakorlandja, melyek a főispánokat megilletik. A Szerb Vajdaság területi gyűlésének jogában áll a Vajdaság alsóbb közigazgatási és 29*