Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-117. Miletics Szvetozár határozati, illetőleg törvényjavaslat a szerb nemzeti ügyben

228 CXVII. SZÁM. bírósági belszervezetét ő cs. k. felségének jóváhagyásával meghatározni és a szükséghez képest átalakítani. VIII. A Vajdaság számára egy külön feltörvényszék fog felállíttatni mint másodfokú bíróság az összes Vajdaság törvénykezési ügyeiben. A Szerb Vajdaságban mind a feltörvényszék, mind pedig az elsőfokú bíróságok kiválólag gör. keleti hitű szerbekkel, a terület többi népességéhez aránylag azonban más nemzetiségűekkel is, töltendők be. IX. A harmad-foku bíróságot a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve a magyar hétszemélyes tábla, Szeremet illetőleg pedig a háromegy királyság legfelsőbb törvényszéke képezendi. X. Az illetékes legfelső, úgy közigazgatási, mint törvénykezési hatóságoknál a Vajdaságnak bácsi és bánsági területére nézve két-két, Szeremre nézve pedig egy-egy előadó ülnök legyen állandóan, alkalmazva, döntő szavazattal és megkívántató mellékszemélyzettel a keleti hitvallású szerbek sorából , és pedig a közigazgatási állomásokat illetőleg a szerb vajda kijelölése folytán. XI. A szerb patriárcha méltósága a karloviczi érsekséggel válhatlanul össze van kötve és többé meg nem szüntethető. A szerb patriarchának a magyar országgyűlés felső házában közvetlenül a prímás után a háromegy királyság országgyűlésén pedig a zágrábi érsek előtt van ülése és szavazata. A görögkeleti egyház püspökei a magyar és háromegy királyság országgyűlésein a római-katholikus dioecesális püspökök között a felszentelés rendje szerint ülnek és szavaznak. XII- A vajdasági szerbek politikai nemzeti létének külső jeleit képezik: a szerb czimer és a zászló. A vajdasági czimer fehér kereszt vörös mezőn négy kék kova-aczéllal. A vörös-kék-fehér szinü szerb zászló hivatalos ünnepélyek alkalmával a császári, a Vajdasághoz tartozó Bács és Bánság vidékein pedig a magyar zászló mellett kötelezőleg használandó. XIII. A vajdaság védszentje Sz. Sebők (Sabbas). Eme szerb ünnep alkalmával a Vajdaság különvallásu lakosainak tartózkodniok kell mindazon munkáktól, melyektől a görög-keleti szerbek Sz. István napján tartózkodni kötelesek. XIV. Ha a határőrvidék katonai rendszere eltöröltetnék — a mi azonban csak az átalános szerb congressus beleegyezésével történhetik — vagy ha e rendszer eltörlése nélkül is az alkotmányos intézmények a határőrvidéken is behozatnának, akkor a jelen határozatoka Vajdaság kiegészítő részét képező pétervári, német-bánsági és szerb-bánsági ezredekre, a titeli zászlóaljra és az illető katonai szabad községekre is ki fognak terjedni; a mihez képest a Vajdaság képviselőinek száma Magyar-, Horvát-, Tót- és Dalmátországok országgyűlésein, és a szerb hivatalnokok száma a középponti hatóságoknál aránylag meg fog szaporíttatni. XV. Az egyház-nemzeti (kirchlich-national) ügyeket illetőleg, melyek az egyházra, kolostorokra, papságra, nevelésre, tanodákra és alapítványokra vonatkoznak, és a melyek más hasonnemü intézményekkel együtt úgy a Vajdaságon belüli, mint azon kivüli szerb nemzet tulajdonát teszik, a szerb nemzetnek és az ő egyházi és világi közegeinek szabad intézkedési joga ugy a szervezés és igazgatás, mint a rendelkezés és ellenőrzés tekintetében fentartatik, kizáratván ez ügyekre vonatkozólag a köztörvényhozás és kormány minden befolyása, a legfelső felügyeleti jog egyedüli kivételével. E tekintetben a további intézkedések az átalános szerb nemzeti congressus számára tartatnak fen. XVI. Az itt előrebocsátott határozatok az illető törvényhozó testületek általi elfogadásuk után oly kölcsönös megállapodást fognak képezni, melytől egyik rész a másiknak beleegyezése nélkül el nem állhat. Eme szerződés, mint alaptörvény (Grrundgesetz), a rendes törvényhozásnak alárendelve