Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-92. Határozati javaslat az 1847/8-ki V. t. cz. 5-ik §-ának azon rendelete ideiglenes felfüggesztése iránt, mely a csajkások kerülete és a bánsági végvidék képviseletére vonatkozik - 1865-93. Törvényjavaslat a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról s ezek elintézésének módjáról

• XCIII. SZÁM. 173 léről Magyarország országgyűlése és felelős minisztériuma fognak intézkedni, oly módon, a rnínt a kezelésről szóló alábbi pontok megállapítják. 17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős minisztérium előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos utón fogja elhatározni; azokat, mint átalában minden adót, a magyar minisztérium, minden idegen befolyás teljes kizárásával, saját felelőssége alatt veti ki, szedi be és kezeli. 18. Ezek azon tárgyak, melyeknek a fentirt módon közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik. Ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás: kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 19. Ezen alku s megállapítás oly módon történik, hogy egy részről a magyar korona országainak országgyűlése, más részről ő fölsége többi országainak országgyűlése, mindenik a maga részéről egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség, az illető felelős minisztériumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 20. E javaslatot mindenik minisztérium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető minisztériumok utján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s>a két félnek ily módon eszközlendó' megállapodásai szentesités végett ő felsége elé fognak terjesztetni. 21. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni: akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, ő felsége fogja eldönteni. 22. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet; annak eltöltével ismét ugyanazon módon uj egyezkedésnek leend helye. 23. A mi a fentebb körülirt tárgyak kezelését illeti: az e részben ezelőtt törvényesen fenállott módnak megváltoztatása szorosan véve nem a pragmatica sanctióban meghatározott kötelezettségből foly, hanem a helyzetnek azon változása, mely a fentebbi 5. pont alatt elmondatott, teszi czélszerüvé. Kimondja az országgyűlés, hogy ő felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. 24. Ez levén a közös ügyekre és azok kezelési módjára vonatkozó jelen határozat indoka és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapföltételét Magyarország alkotmányának fentartása képezi. 25. A másik alapföltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő felsége többi országaiban és tartományaiban életbe lépjen: mert Magyarország azon országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe. S ő felsége maga is azért kivánta ez ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta föl többi országait is, s a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerü befolyását nem tartja mellőzhetőnek. 26. Ezen két alapfeltétel mellett a közösügyek kezelési módja a következő lenne. 27. Egy közös minisztériumot kell felállitani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e minisztérium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak, felelős lesz az egész minisztérium is együtt, oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapított meg. 28. A közös ügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, Magyarország se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszertinek nem tart, s ezeknek egyikét sem fogadja el; hanem ahhoz ragaszkodik, hogy, miután ő