Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-92. Határozati javaslat az 1847/8-ki V. t. cz. 5-ik §-ának azon rendelete ideiglenes felfüggesztése iránt, mely a csajkások kerülete és a bánsági végvidék képviseletére vonatkozik - 1865-93. Törvényjavaslat a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról s ezek elintézésének módjáról
174 XCIII. SZÁM. felsége legmagasabb trónbeszéde szerint is, közös kiindulási pont a pragmatica sanctio: egy részró'l a magyar korona országai együtt, más részró'l ő felsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve: a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetlen föltétel a teljes paritás. 29. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegatio) és pedig az országgyűlés mindenik házából. Válaszszanak ó' felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy épen annyi tagból álló bizottságot a magok részéró'l. Ezen bizottságok tagjainak száma a két fél egyetértésével fog meghatároztatni. Ezen szám egy-egy részró'l hatvanat meg nem haladhat. 30. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlésnek egy ülésszakára választandók, s az év leteltével, vagyis az uj ülésszak kezdetével, azoknak minden hatásköre teljesen megszűnikTagjaik azonban ismét megválaszthatok. 31. A bizottságok mindegyike külön, saját kebelébó'l, szabadon választja elnökét, toll vivőjét, s a mennyiben szüksége lesz más hivatalos személyzetre is, annak minden tagját: s maga állapítja meg ügyrendét. , 32. A bizottságokat mindenkor ó' felsége fogja összehívni bizonyos határnapra és azon helyre, hol ó' felsége azon idó'ben tartózkodik. Óhajtja azonban a magyar törvényhozás, hogy az ülések fölváltva, egyik évben Pesten, másik évben Bécsben, vagy ha ő felsége többi országainak gyűlése és ó' felsége igy akarná, azon országok más valamelyik fó városában tartassanak. 33. Mindenik bizottság külön tart üléseket s azokban fejenkinti szavazással s a bizottsági összes tagok absolut szótöbbségével határoz, s a mit a többség elhatározott, az egész bizottság harozatátának tekintendő'. Külön véleményt az egyes tagok, saját igazolásuk végett, igtattathatnak ugyan a jegyzó'könyvbe, de az a határozat erejét nem gyöngíti. 34. A két bizottság egymással, együttes ülésben, nem tanácskozhatik, hanem mindenik írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal s irott üzenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetében egymást fölvilágosítani. Ezen üzeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készitendi el, oda mellékelve a hiteles forditást is. 35. Ha ezen írásbeli üzenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni: akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei felváltva, egyszer az egyik, másszor a másik fognak elnökölni. Határozat csak ugy hozathatik, ha mindenik delegatio tagjainak legalább két harmada jelen van. A határozat mindenkor absolut többséggel hozandó. Mivel pedig a paritás elvének gyakorlati alkalmazása mindkét félnek érdekében épen a szavazásnál legfontosabb: az esetben, ha az egyik vagy másik fél delegatiójából, bármely okból, egy vagy több tag hiányzik, a másik fél delegatiója is tartozik, tagjainak számát leszállitani olyképen. hogy mind két fél delegatiója, tagjainak számára nézve, teljesen egyenlő' legyen. A leszállítást a többségben lévő delegatio a maga keblében sorshúzás utján eszközli. A jegyzőkönyv mindenik fél nyelvén fog vezettetni a két fél tollvivői által, s közösen hitelesíttetik. 36. Ha három üzenetváltás sikeretlen maradt: joga van mindenik félnek, a másik részt felszólítani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessék el; mely esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait. 37. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a jelen határozatban, mint közösek, határazottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken tul a bizottságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek s a magyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak. 38. A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság, az országgyűlés által szabadon választva,
