Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.

Irományszámok - 1865-85. Dalmát-, Horvát- és Tótországok országos küldöttségének a küldöttség elutazása előtt átadott utolsó válaszirata

156 LXXXV. SZÁM. oly pontot fog látni, melyen minden kiegyezésnek fön kell akadni, mig csak azon egyetemes elv nem állapiitatik meg — nem csak a háromegy királyság, hanem különösen maga Magyarország tekintetében is — hogy ezen történeti jogi egyediségek ujjászervezendó'k, még pedig a lakosság óhaja szerint mely .8 átalános szavazás utján nyilvánítandó, s mig csak meg nem állapiitatik a magyar korona királyságai és országai meg ő fölsége s a többi lajtántuli országok közti kiegyezésben, hogy az átalános szavazás ezen elve az összes birodalom királyságai és országai jövő csoportosulásának alapjául fogadandó el. Ha ekkép közvetlenül magára a népre bizatnék, határozzon jövő' sorsa fölött : mi, mint annak képviselői, se Fiúméra, se Szlavonországra nézve sem volnánk jogositva vagy fölhatalmazva kifogásokkal állani elő. Addig pedig azon véleményben vagyunk, hogy se a magyar .országgyűlés, se annak tisztelt küldöttsége nincs hivatva, a háromegy királyság területi épségét az egyes helyhatóságok jelenlegi képviseletei nyilatkozatától tenni függővé. A háromegy királyság elfoglalván 1848-ban önálló és független állását Magyarország irányában addig fönállott szövetséges viszonya tekintetében, egyetlen királyságtól vagy országtól sem függ államjogi egyedisége föltételeire nézve. A háromegy királyság államhatalmának meghívott képviselője s a nemzet között már tisztába hozatott a háromegy királyság azonalkatrészeinek kérdése, melyekre nézve a tisztelt küldöttség a maga elismerését részint visszatartja, részint a határozatot magának tartja fön; mi pedig szerencsések vagyunk a háromegy királyság azon részeit szintúgy, mint egyéb alkatrészeit is képviselni. A már megjelölt álláspontról óhajtja a háromegy királyság országgyűlése ezen királyság területi épségének elismerését a magyar királyság országgyűlésétől, még pedig csak azon czélból, hogy igy megerősíttessék képessége, államjogi alanyképen bocsátkozhatnia a jövő viszony fölötti egyezkedésbe. Ha a magyar országgyűlés ez elismerést megtagadná, semmi kétség, hogy megszűnnék az egyezkedés minden lehetősége is. Ezt az esetet mind a két királyságra nézve nagy bajnak tekintenők. Az államjogi autonómiát illetőleg, tekintettel a tisztelt küldöttség abbeli aggodalmára, hogy az gyakorlatilag a háromegy királyság és polgárainak valóságos előnye ellenére találna megalakulni:. meg kell jegyeznünk, hogy a háromegy királyság minden nehézséget és veszélyt éretten megfontolt, a midőn autonómiáját 1861-ki 42-ik czikkében megjelölé. A különös nemzeti és gazdasági viszonyokra, a jogi szokásokra és nézetekre, továbbá a műveltségi fokra való tekintet pedig — miután mindebben a szomszéd ['nemzetektől és országoktól különbözik — valamint az innen következő különös szükségletekre való tekintet is elhárít minden vele járható veszély iránti aggodalmat, s a háromegy királyság elhatározta, hogy ezen határon belül ugy a maga, mint polgárai szellemi és anyagi jobbléte érdekében minden lehető akadálylyal megküzd. Azért sajnáljuk, hogy a tisztelt küldöttség ezen pontra nézve sem találta magát fölhatalmazottnak a magyar országgyűlés nevében döntő szót ejteni, mert azt tartjuk, igy a kiegyezés munkája elhúzódik s a tárgyalás az országgyűlésekre vitetik át, holott az különben szabadabban és sükeresebben volna végezhető barátságos eszmecsere utján. Ezeken végig haladván, s elsajátítván a tisztelt küldöttség abbeli javaslatát, hogy a többi kérdés megoldása bárki jogának minden hátránya nélkül kisértessék meg : nem bocsátkozunk azon lehetetlenség bizonygatásába, hogy egyezkedésbe bocsátkozzunk az iránt, mi módon vegyen részt a háromegy királyság a jelenlegi magyar országgyűlésben; de inkább, az egyezkedés folytathatása czéljából, előterjesztésünket ime röviden összefoglaljuk. Az 1861-diki 42-dik törvényezikk ránk nézve, a mint már annyiszor érintők, azon alap, melyhez minden viszonyok közt ragaszkodnunk kell. Ezen czikk három fő pontra vonható össze, és pedig 1-ször a területi épségre, 2-szor önállóságra (autonómia), és 3-szor a háromegy királyság viszonyára Magyarországhoz, és közös viszonyunkra az ösz-monarchiához. Mind utasításunk, mind saját meggyőződésünk arra köteleznek, hogy ezen czikknek két első