Képviselőházi irományok, 1865. II. kötet • 42-136 sz.
Irományszámok - 1865-84. Deák Ferencz határozati javaslata a horvát ügyben kiküldött országos küldöttség javaslata folytán előleg megállapitandókra nézve
LXXXIV. SZÁM. 129 az Ő* fölsége által is elfogadott, s aláirt hitlevél azon országok részére is külön eredeti példányban adassék ki. — Szükséges továbbá 2. hogy mindazon esetekben, midőn a magyar korona országai mások irányában egyetemesen képviselendó'k, az emiitett országok ezen egységhez tartozzanak. Ugyanazért, ha a közös ügyek egy részről a magyar korona országai, más részről ő fölsége többi országai és tartományai között delegatiók által lesznek elintézendők: ezen társországok is a magyar korona országok delegatiójánál legyenek képviselve, s e képviselőiket, kik a delegatiónál szintúgy, mint a magyarországi delegátusok személy szerinti szavazattal birandnak, a meghatározandó arányos számban, akár velünk együtt közösen, akár magok részéről külön választhassák meg. Hogy, tehát a már mindkét részről elfogadottnak tekinthető alapelv, t. i. a magyar korona országainak ezen összetartozása tettleg is minélelőbb életbeléphessen: a magyar országgyűlés testvéri egyetértés érzetétől vezéreltetve, felszólítja ezennel Horvát-, Dalmát- és Tótországok gyűlését: küldjön a legközelebb történendő koronázáshoz a maga részéről aránylagos számú s önbelátása szerint választandó követeket a magyar országgyűlésre, a kik jogosítva legyenek, mind a koronázásnál, mind a velünk együtt közösen megállapítandó koronázási hitlevél elkészítésénél, mind pedig azon törvényeknek, melyek a közöttünk és ő felsége többi országai között létező közös ügyek miképeni elintézésére nézve szükségesek, végmegalkotásában, az említett országokat képviselni. Minden, netalán támadható aggodalomnak megelőzésére, nyilvánítja ezennel a magyar országgyűlés, hogy ha a horvát országgyűlés felszólításunkat elfogadja is, ebből mi ellenök semmi következést vonni nem akarunk, kijelentvén egyszersmind már előre azt is, hogy ámbár a magyar országgyűlés azon nagy terjedelmű autonómiát, melyet a horvátországi küldöttség, az általa képviselt országok részére követel, nem véli sem az említett országokra, sem a közö&koronára nézve oly jótékonynak, mint azt ama küldöttség állította; — tekintve mégis a testvéri egyetértés szükségét: hajlandó ahhoz a gyakorlatilag lehető legszélesb terjedelemben hozzájárulni. Végre: Azon nehézségekre nézve, melyek a területre vonatkozólag felhozattak, a magyar országgyűlés ragaszkodik saját küldöttségének e részben az ország jogaira nézve kifejtett nézeteihez. Ha Horvát-, Tóth- és Dalmátországok gyűlése jelen testvéri felszólításunkat elfogadja, s ezáltal azon közjogi alapelv, melyet közösen elismerünk, a magyar korona országainak öszvetartozandósága tettleg is életbe lép; biztosan remélhető, hogy a Magyar- és Horvát-, Tót- és Dalmátországok között még ki nem egyenlített viszonyok minden részletei kölcsönös egyetértéssel s megnyugvással fognak elintéztetni. A magyar országgyűlés a maga részéről mind jelenben, mind az egyezkedés további folytatásában kész lesz mindenkor Horvát-, Dalmát- és Tótországoknak megadni mindazon biztosítékokat, melyeket azok történelmi és nemzeti igényeikre nézve jog és méltányosságszerint kívánhatnak. Pesten, april 8-án 1867. Beadja Deák Ferencz, pest-belvárosi képviselőKÉPVH. IROMÁNYOK. II. 186 5 /r 17
